A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Gyárfás Ágnes: Doktor Domby Sámuel lakóháza Miskolcon
madik adatforrás Domby Sámuel István nevű fiának 1817-ben elkészített hiteles kataszteri térképe és a hozzá írt telekkönyv. (Domby István születését apja életének kutatása közben megállapítottam: 1784. április 30-án született, evangélikus templomban keresztelték, anyja neve Janovits Anna. 3 A telekkönyv az 1817-es adatokat tükrözi ugyan, de azt már tudjuk, hogy a fundusok alapvonalai nem változtak, legföljebb tagolódtak, apróbb telkekké. A térkép tehát jó volt, s negyedik segítőtárs, egy 1768-ban készült összeírás eljuttatott a Domby Sámuel lakóháza telkének pontos meghatározásához. A ház sorsa összefügg a város sorsával. Tűzvészek, bontások már átformálták a képét, de a telek egyazonos az 1768-as telekkel. A földmérő Domby István térképe alapján kitűnt, hogy a keresett házat a Vármegye Háza és a Korona fogadó között kell keresni, öt hosszú telket látunk, melyek közül két telek sok apró telkecskékre oszlik. Azonnal kitűnik, hogy az itt élő emberek osztoztak a város magjában élő funduson, vállalták a kötelékben élés módját. A másik három telek fehéren marad, megosztások nem aprózzák, módosabb ember birtoklását feltételezhetjük. Hogy kik laktak pontosan ezeken a telkeken, azt egy 1768-as összeírás elmondja 7 '. Bárány Márton a „conscriptor", aki nagyon logikus rendben járja végig az utcákat, s a 12 oldalas munkát végigolvasva kitűnik összeírói módszere: először az utcai frontra néző házak gazdáit írja össze, akik jobbadán nemesek. Utána megy az udvarba, s összeírja az ott élő közösségek családjait. A nemesek elé írja az N betűt, a nem nemeseknél vonalat húz. Értelmiségiek esetében odaírja a doktori címet, nagy D betűjelével, vagy ha illusztris tanár az illető, a professzor megtisztelő címet és minden értelmiségi esetében azt, hogy: XJr. Ha valaki neve elé a tekintetes jelző kerül, annak valahol földje, majorsága is van. Munkája a következő utcákra vonatkozik: 1. (Névtelen utca) a Vármegye Házától északra indul a Szemere kert felé, 2. Tetemvár, 3. Üj város, 4. Czikó utca (Kossuth utca) 5. Űj város Pecze mentibe, 6. Piatz utca. Láthatjuk, hogy körbejárta a város északi oldalát, egy félkörívet tett meg, s elért a Piacz utca (Széchenyi utca) keleti végéhez. Innen kezdi a Piatz utcai ösmszeírást, és halad munkája végcélja, a Vármegye Háza felé. Eléri a Trangus patikát, átmegy a Czikó utca (Kossuth u.) betorkolásán, összeírja a sarkon álló nagy görög udvarház lakóit. Űtját az ,,abbatialis kocsma és kávéház" összeírásával folytatja, érinti a Domunatis házat és eljut a Dory család házához. Ez az első ház, mely a megvizsgált öt telek közé tartozik. E ház szépségét Benkö Sámuel is kiemeli Topográfiájában, habár akkor már az Almássyak birtokolják (1782-ben) és az Almássyak építik rá azt a szép márvány díszítésű városi palotát, amelyet Vályi K. András kiemel háromkötetes, hazánkról szóló lexikonjában. Még az 1858—64. között megjelent Ismerettár című enciklopédia is szóba hozza arányos, ízléses homlokzatát. A mellékelt 1. sz. térképen az öt fundust számokkal jelzem, s mivel általában a megyeházától szokták elindítani az összeírásokat,
