A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: Az abodi református templom

A pápai tizedlajstromok 1332—35-i adatait nézve Abod 1. papja (felsőborsodi esperesség) 13 1/2 garas átlagot, Abod 2. (Üj-Abod) papja (ugyancsak a felső-borsodi esperességben) 8 garas átlagot fizetett.

15 A falut 1581-ben — Borovszky szerint"' — Sáros-Abodnak nevezték. A középkori másik (nagyobbik) Abod Boldva mellett (Nyomár és Ziliz között) volt. E falu helyét ma már csak egy puszta jelzi.

17 Az egyik Abod temploma állítólag Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. A pápai tizedlajstromon a Boldva melletti Abodhoz zárójelbe van téve „Sanctl N.". Borovszky a Borsod vm. történetében is említi Szent Miklós tiszteletét, de nem mondja meg, hogy melyik Abodról van szó.

18 A XVI. század végén a Tiszáninneni Református Egyházkerület gyülekezetei sorában Abodot még nem említik (Meszest igen).

19 A borsodi református egyházmegye legrégibb protokolluma szerint, 1619—20-ban Meszes fillából anyaeklezsiává alakult, Abod lett a filiaja.

20 A XVII. század végén azt jegyezték fel, hogy ,,Abod a katholikusok puszta templomával, ma a reformátusoknak és a görög egyesületeknek van itt egyházok."

21 A Tiszáninneni Superintendentia, 2. Borsod-Gömör-Kishonti Senioratus 1735. évi jegyzékébe 74. tétel alatt van felvéve az, hogy „Anyaegyház: Meszes; leányegyház: Abod."

22 Az Acta Cassae Parochorum (Egri egyházmegye 1. füzet

23

) szerint Abod xx (tehát református templom): „Templum catholicum habetur prae manibus calvinistarum."

42 A Protocollum Seniorale

25 Meszes 1759. bejegyzésénél a 147. oldalon: „Abod, filia (1619 óta filia Meszeshez)" neve mellett egyházi felszerelésként 1 ón tányért (melyet vett Tiszt. Fodor István uram), 1 ónkannát, 2 abroszt, 3 kendőt („az egyik selyem, kettő gyolts") említenek. Az egyházi és történeti vonatkozású adatok után részletesebben kell foglalkoznunk a templom építéstörténete és a jelenlegi állapot kialakulása szempontjából döntő jelentőségű, 1925. évi felmérésekkel, s az ezt követő 1928. évi helyreállítási, átalakítási munkálatokkal, illetve az azokra vonatkozó levelezési anyaggal. 1925-ben készítette el Láczay Fritz Oszkár „Az abód-i (Borsod megye) református templom homloknézetének, oldalnézetének és alapjának vázlatos rajza" elnevezésű munkarészeket (1. kép), amely egyrészt a templomnak a legrégibb ismert szakszerű ábrázolása, másrészt az ismertetésnek, az összehasonlításoknak megbízható kiinduló alapja. A felmérést követően végzett egyes munkákról tudunk és az 1928-ban (nem pedig az 1930-as években!) végzett átalakítások engedélyezésénél is ebből indultak ki. Már 1926-ban is adtak az eklézsiának 500 pengő segélyt és erre hivatkozással kívánta a Műemlékek Országos Bizottsága 1928. január 23-án elutasítani Almássy Lajos meszesi ref. lelkész 5000 pengős segélykérelmét.

2(i A renoválási költségvetés 10 000 pengős volt. A lelkész a kérelemben azt is előadta, hogy gyűjtésből csak 1500 P jött össze, s ha nem kap segélyt, akkor kéri a (védelem alóli) törlést és azt, hogy az átalakításra adjanak szabad kezet! A MOB első válasza szerint „a templom a kisebb jelentőségű műemlékek közé tartozik", de egyébként is, csak egyszerű fenntartási munkákról van szó, s ahhoz, hogy más szervhez forduljanak támogatásért, szükség van a költségvetés beküldésére is. Beküldték ekkor a költségvetést és a MOB, a korábban eljárt Láczay Fritz Oszkár véleményét kérte ki.

27 Nevezett 1928. március 9-i levele reálisnak tartja a költségvetést.

23 A MOB részéről dr. Szőnyi Ottó ennek alapján javasolja a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumnak, hogy adjon 5000 P segélyt a kérvény szerint.

29 Almássy Lajos április 15-én érdeklődik, hogy a VKM milyen számon iktatta a MOB segélyjavaslatát, továbbá az utóiratban