A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrik István: Miskolc és a magyar grafika (1955—1961)

5. kép. Ficzere László és Papp László (Nagy Lajos felv.) A miskolci grafikai műhelyben dolgozó művészeket nem egyfajta közös koncepció tartotta össze. Nem egy szellemi problematika közös megoldása volt a kohéziós erő. Ennek a grafikus nemzedéknek az egysége az egymás iránti türelemben, megbecsülésben, a vállalkozó kedv számtalan útjának tiszteletében rejlett. Az egyéni hangvétel kialakulásában nagy szerepet játszottak az egymásrahatások és egy-egy meghatározó egyéniség szellemi kisugárzó ereje, stiláris újításai. A kezdetnél Feledy Gyula munkáinak bonyolult, modern ízű, dekoratív folt- és vonalhatásai hatottak erjesztően. majd Kondor Béla iskolát teremtő ereje a meghatározó, elsősorban a tőle fiatalabbaknál. Kondor művészi magatartása erőteljesen befolyásolta a csoport célját és vállalását a művészetben. Eruptív egyéniségének, szándékainak emelkedettsége, törekvései, indulatai, az adott kor több művészének céljaival találkozott. Példát mutató volt eszmeisége, az eszmétől való indíttatás vállalása.

8 A személyi kultusz évei nálunk is elvették a művésztől az egyéni véleményalkotás jogát. „Kondor érdeme, hogy ha látszólag történelmi mezbe burkoltan is, de határozottan és egyértelműen hirdette a lázadás jogát, az emberi méltóság, az ember által képviselt magasabb eszmék minél teljesebb megvalósítása érdekében. A művészetet emberi, társadalmi rendeltetésnek fogta fel." — írja Végvári Lajos? Ezzel a „belülről fűtött lázadás"-sal keresték az itt dolgozó művészek is a korban rejlő ellentmondásokra a választ, az emberi, társadalmi, természeti valósághoz való egyénenkénti viszonyulásoknak kifejezési lehetőségét. A grafika létoka a sajátos formanyelvében rejlik. És az anyaggal való bánásmód a rézkarc, linó- és fametszet esetében izgalmas, új lehetőségek tárházának bizonyult. A titok, nemcsak a több példányszámból adódó demokratikusabb közlésben rejlett, hanem annak felfedezésében, hogy a rézkarc nem megsokszorosított tollrajz, vagy rajz, és a litográfia sem csupán megszaporított szénrajz. A rézlemez, cinklemez és a litográf kő varázsa az anyag diktálta lehetőségekig