A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

RÉGÉSZETI ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kovács Béla: A nemzetségtől és ispánsági székhelyek kutatásának problémái Északkelet-Magyarországon

segítséget nyújtanak ezenkívül a barlangászok,, akik egyre gyakrabban jelentkeznek a múzeumban az általuk kutatott barlangban előkerült leletekkel. Folyamatosan ellenőrizzük a megye területén folyó növénytani, állattani és rétegtani kutatásokat szolgáló barlangfeltárásokat is. Bár paleolitkultúrának még nem sikerült ezen az úton nyomára bukkanni, a különböző kutatók, kutatócsoportok és a múzeum közti kapcsolat erősödésétől kedvező eredményeket várhatunk. Az anyag feldolgozásának terén is számos feladat áll előttünk. Lényeges, hogy a már bekerült anyagokat hitelesítsük, minél teljesebben, minél részletesebben leírjuk és közzétegyük. Az anyag feldolgozása során nem szabad megfeledkeznünk a régészeti leletanyag környezetéről sem. Ma már nem egy fizikai, kémiai vizsgálati módszer van, mely a hagyományos régészeti, faunisztikai, florisztikai, stratigráfiai meghatározások mellett alapvető, pontos információt nyújt nemcsak a vizsgált tárgyról, hanem a leletanyag által képviselt népesség életének egyes mozzanatairól is. A paleolitkutatás számára különösen fontos, hogy az archaeometria legújabb vívmányait figyelemmel kísérje, és ahol erre mód és lehetőség kínálkozik, módszereit és eredményeit a gyakorlatban is felhasználja. Simán Katalin A nemzetségfői és ispánsági székhelyek kutatásának problémái Eszakkelet-Magya r országon Szerencsémre — vagy szerencsétlenségemre — 1965-ben a gyöngyöspatai Várhegyen leletmentést, illetve hitelesítő feltárást végeztem, majd 1971-ben lehetőségem nyílt arra, hogy a Várhegy sáncát egy helyen átvágjam. Megfigyeléseimet 1974-ben az Archaeológiai Értesítőben publikáltam, és ezután már semmi sem menthetett meg attól, hogy a korai magyar földvárak kérdéseivel foglalkozók közül egynéhány kolléga számon ne tartson. A feltárások során ugyanis olyan jelenségeket sikerült megfigyelnem, amelyek már extrém voltuk miatt is felkelthették az e témában kutatók érdeklődését. Bár 1972 óta a Heves megyei Levéltárban dolgozom, de azóta is igyekszem nyomon követni a publikált eredményeket, s ha lehetőségem volt, a feltárásokat is megtekinteni. Nemcsak a középkori földvárakkal foglalkozók előtt ismert tény az, hogy már évtizedekkel ezelőtt a preferált témák között szerepelt a nemzetségfői és ispánsági székhelyek kutatásának kérdése. Szükségességét, a feltárások eredményei alapján a korai magyar történelem jobb megismerésének lehetőségét sem a történészek, sem a régészek egy csoportja nem vitatta. Nincs szándékomban az, hogy a téma fontosságát ezen a helyen bizonygassam, inkább azokat a problémákat szeretném felvetni, amelynek egy része a kutatás további menetében