A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Vajnory (Ludovit Neufeld)

F., Dúzek S. stb.) tanulmányait foglalja magában. Az előszót Czambel S., a bratislavai Komensky Egyetem bölcsészettudományi karának dékánja, a bevezetést Podolák J., a néprajzi tanszék tanára írta. A kötet öt fő részt foglal magában, melyek önálló részekre, fejezetekre vannak felosztva. Rövid ismertetésünkben a monográfiában alkalmazott sorrendet követjük. 1. A község történeti fejlődését tárgyaló részt Madaricová A. és Jendeková M. írták. Meghatározott terjedelemhez kötött lehetőségek keretében igyekeztek jól áttekinthető összefoglalást nyújtani az adott témakörben. Vajnory község (magy. Szőlős, — Bél M. : Notifia Hungáriáé IT., Bécs 1735, 190. old.) területe ősidőktől lakott terület volt. Az első konkrét ismereteket a latén (fiatalabb vas-) korszakból származó régészeti leletek nyújtják, továbbá az i. sz. előtti 4.—3. századból származó leletek a kelták kultúrájáról tanúskodnak, mely törzs (etnikum) átmenetileg sűrűn lakta délnyugat Szlovákia területét. A szláv törzsek bejövetelétől föltételezhető a községnek és környékének állandó település kontinuitása, amire a 8. századból származó ősszláv birituális temetkezési hely feltárása is utal. A birituális temetkezési helyet a község vasúti állomásának szomszédságában tárták fel. Említésre érdemes a község tőszomszédságában feltart település is, a Nagy Morva birodalom idejéből. Vajnory-val kapcsolatos legrégibb írásos emlék a 13. század első feléből maradt ránk (Budinsky—Kricka V.: Historica Slovaca III.—IV., 1945—1946, 266. old.). A szerzők részletesen tárgyalják a feudalizmus korszakát, amikor Vajnory, mint jobbágyfalu, eleinte az egyházi feudális uradalom részét, később a Heiligenkreutzi cisztercita rend, továbbá a 16. század első felétől egészen a 19. század első felének végéig Bratislava (Pozsony) város tulajdonát képezte. A fejezetben figyelemre méltó módon van vázolva a község gazdasági, szociális és kulturális helyzete, resp. fejlődése a 18. században az urbáriális reform előtt és utána. Érdekes adatokkal szolgál a reform előtti időkből, amikor még Vajnory és Bratislava között nem volt pontos írásbeli megállapodás, resp. megegyezés az alattvalói, jobbágyi kötelezettségekre vonatkozóan. Az alattvalókat csak régi szokás kötelezte, mely szerint, ,,hogy, mikor és amit az uraság parancsolt, úgy adatott". A borszőlő termelésére vonatkozó kérdésekkel, megállapodásokkal és kötelezettségekkel kapcsolatban a fejezetben áttekintést nyerünk a község gazdasági viszonyairól a 18. században. A fejezet második részében a 19. században kifejlődött kapitalizmus időszakát, ennek keretében a község további fejlődését; politikai, szociális, nemzetiségi összetétel és kulturális fejlődés színvonalának kérdéseit; továbbá a harmadik részben az 1945 után végbement, a községgel kapcsolatos politikai, társadalmi és gazdasági változásokat tárgyalják a szerzők. 2. A népi tárgyi kultúrára vonatkozó tanulmányok öt részből álló fejezetet alkotnak. A mezőgazdálkodás hagyományos formáit, a népi építészetet és belső berendezést, a viseletet és a népi képzőművészetet tárgyaló tanulmányokat Kalesny F., a hagyományos népi táplálkozással foglalkozó tanulmányt Dillnbergerová S. írta. Tanulmányaikban elsősorban a tárgyi kultúra alapvető tényezőire fordítják figyelmüket, mely azonban nem egészen arányosan oszlik meg a tanulmányok keretében tárgyalt egyes ágazatok között. Ezért a fejezet nem nyújt kimerítő és teljes áttekintést Vajnory község tárgyi kultúrájának terén.