A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis, 1980 (Bődi Erzsébet)

SZLOVÁKIAI TÉKA SUM———«•IIHIMHÍI iinmi't ii

1

1 Slovensky národopis, 1980. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóirata. Bratislava. Rocník 28. Nr. 1—4. 672. 1. A negyedévenként megjelenő Slovensky národopis ezúttal ismét figyelemre méltó tanulmányokat közöl. Elsőként a település, a munkásosztály néprajzi vizsgálata és a szakirodalomban az ún. amerikás emberek, embercsoportok kultúrája iránt édeklődő kutatóknak ajánlhatjuk a folyóiratot. Már hosszú időn keresztül a szlovák néprajztudomány egyik kiemelt kutatási feladata a szórványtelepülések kialakulásának és történetének vizsgálata. 1978 őszén Cadcaban szimpoziont tartottak erről a kérdéskörről. Az ott elhangzott előadásokat olvashatjuk a folyóirat első füzetében. Horváth Pavel a szlovák külső határbeli telephelyek történeti vázlatát közli. Podolák dán az állattartás tartozéképületeit mutatja be és azokat rendszerezi. Svecová Sona már részproblémákat elemez. Ö a szlovák nyelvben Zdznak nevezett hegyitanyák kialakulását és jelenlegi szerepét vizsgálja a volt Hont vármegye területén. A jobbágyfelszabadítás, a földosztás és az intenzív földművelés hatását hangsúlyozza a ïd.rok történetében. Luknis Michal a gömöri kopanicai szórványok típusairól szól. Langer Jifi leírja, hogy Szlovákiában hogyan vált az ideiglenesen lakott szállás állandó telephellyé. Plessingerová Alena és Vafeka Josef szerzőpár Javorniky hegység jellegzetes hegyitanyáin a nagycsalád emlékét találta meg. Botík dán a láz telephellyel együttjáró kétlakiságról értekezik. Soucek Jan a morva kopanicás falvak településtörténetét, míg Polenka Pavel a szórványokon lakó népességnek a külvilággal történő kapcsolatrendszerét vizsgálja konkrét példákon. Kandert Josef egy Hont megyei község, Sebechleby (Szebeléd) présházpincéit mutatja be. Frolec Václav dolgozata a Balkán-félsziget keleti térségére vezeti az olvasót. Összehasonlítja az Észak-Kárpátokban és a Balkán-félszigeten előforduló ideiglenesen lakott pásztorépületeket. A tanulmányok összességében átfogó képet rajzolnak a szlovák szórványtelepülésekről és az állattartás határbeli tartozéképületeiről. Ha ehhez a tanulmánygyűjteményhez figyelembe vesszük még a szlovák kutatóknak a magyarul olvasható írásait (Svecova Sona Ethn. LXXXVI. 1975. 324—339.; Markus Michal: In.: Paraszti társadalom és műveltség a 18—20. században IV. 163— 184.; Ethn. LXXXVII. 1976. 38—45.; 312—313.) még pontosabban tájékozódhatunk a szlovák szórványtelepülések kérdéseiről és a kutatás eredményeiről. A munkásosztály néprajzi vizsgálatát Csehszlovákiában a cseh néprajzi kutatók indították el még a második világháború utáni években. A jelenkori társadalmi valóság, a munkásosztály jelentős kultúraformáló ereje Szlovákiában is arra késztette a néprajzkutatókat, hogy szaktudományuk sajátos módszerével ők is bekapcsolódjanak a munkásosztály életmódjának és műveltségének a vizsgálatába. Az elért eredményekről ad számot a Slovensky národopis 2. számú füzete. Mintegy 14 tanulmány foglalkozik e kérdéskörrel. Beszámolót találunk az életmód kutatásának történetéről, a kétlaki munkásokról, a bá-