A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 20. (Miskolc, 1982)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Fügedi Márta: Muzeumalapítási törekvések Mezőkövesden, a század első felében

A gazdag tárgyi anyaghoz rajzok, fotók is kapcsolódtak, sőt, az igazgatónak már diagyűjteménye is volt. A gyűjtemény érdemei közé tartozik az is, hogy nemcsak a matyó népművészet tárgyait, hanem a paraszti élet más területeinek eszközeit, kellékeit is összegyűjtötték. A gimnázium gyűjteménye, mint iskolai múzeum, a maga nemében úttörő jelentőségű volt. A kiállított tárgyakat felhasználták a tananyag szemléltetésére is. sőt tanári irányítással maguk a tanulók is végeztek gyűjtést. Ezt a funkciót találóan fogalmazta meg Dala József:"' ,,A falu gimnáziumának kötelessége van a nép felé, a népi kultúra felé." Ezért is kifejező a kiállítás >-Szúlöföldgyűjtemény« elnevezése. Ez a páratlanul érdekes és gazdag anyag azonban nem maradhatott meg az utókornak. A II. világháború idején, Magyarország német megszállása után az iskolában német hadikórházat rendeztek be. 1944 őszén, amikor a szovjet hadsereg győzedelmesen nyomult előre, és sorban felszabadította a kelet-magyarországi településeket, a mezőkövesdi német hadikórház is felkerekedett és visszavon uh. Teljesen kiürítették az épületet, magukkal vitték az intézet néprajzi kiállításának gazdag anyagát is. Az évtizedek alatt lelkesen összegyűjtött anyagnak így csak töredéke maradt meg.

1

' A gimnáziumi kiállítás mellett sokféle törekvés és elképzelés élt a kövesdi vezetőkben, amivel a matyóság népművészetének hírét, az évről évre növekvő idegenforgalmat tovább fokozhatnák. 1930-ban a Kereskedelmi Minisztérium a matyó idegenforgalom fejlesztését szolgáló ..művészies parasztház" építéséről nyilatkozik, mely szerint „egy ősi üstökös házat régi bútorokkal berendezvp csekély belépődíj ellenében az érdeklődőknek be lehetne mutatni, s a látnivalók meiiett hamisítatlan népművészeti produktumokat is vásárolhatna itt a látogató."

Is Ez a terv a mai tájházak létesítésének és funkciójának elveit vetette fel, mintegy félévszázaddal ezelőtt. 1932-ben az Országos Magyar Idegenforgalmi Tanács és az Államvasutak a nyári idényre „matyószállást" nyit a központban, ahol az idegenek megpihenhetnek, kényelmesen megebédelhetnek, s a hangulatot a matyó berendezés és egy kis gyűjtemény biztosítja.

111 Ez év májusában a matyó nap rendezvényeinek sorában közel 3000 vendég tekintette meg a gimnáziumban és a Korona fogadóban látható kiállításokat, s ez alkalommal nyitották meg a Bogácsi utcában a DIU M Matyó Múzeumot.

20 A Koronában működő Matyó ház látogatottságáról és szépségéről beszámolva egy 1936-os újságcikk megemlíti, hogy a vendégkönyvben az évben több mint 7000 látogató neve szerepel, tehát a matyó népművészet iránt egyre nő az érdeklődés.

21 Ebben az épületben, a főtéren álló Matyó házban nyílt meg a felszabadulás után is a Matyó Múzeum. Dala József 1947 nyarán vetette fel a múzeum megszervezésének tervét.

22 A község vezetése örömmel fogadta a javaslatot, és a múzeum céljaira a volt Korona vendéglő és szálloda központi fekvésű szép épületének emeletét ajánlotta fel, míg a földszintet a Matyó Háziipari Szövetkezetnek bocsátotta rendelkezésére. 1952-ben kezdődött el a múzeum szervezése: Barabás Jenő forgatókönyve alapján, Balassa Iván közreműködésével készült el a kiállítás, amely a matyó népviselet és hímzés fejlődését mutatta be. Az 1953 elején megnyílt múzeumhoz a tárgyakat a miskolci, az egri múzeumok és a Néprajzi Múzeum kölcsönözte. A múzeum fejlődéséhez azonban sokban