A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Lovász Emese: A diósgyőri pálos kolostor 1973. évi feltárása
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK A diósgyőri pálos kolostor 1973. évi feltárása A diósgyőri városközpont lakótelepének építésekor a beépítésre szánt területhez kiegészítésképpen csatolták Felsőgyőr-Majláthot. Ezen a területen épült fel egykor a Krisztus Szent Teste tiszteletére alapított pálosrendi kolostor. 1973. áprilisától kezdődően négy hónapon keresztül tártuk fel a kolostor maradványait, a kutatás megbízója az Észak-magyarországi Tervező Vállalat volt, irányítója pedig Czeglédy Ilona, a diósgyőri vármúzeum akkori igazgatója. A régészeti kutatást történelmi adatgyűjtés és állagfelmérés előzte meg 1 . A Herman Ottó Múzeum 1973-as Évkönyvében tanulmány jelent meg „A diósgyőri pálos kolostor" címmel. A tanulmány két szerzője, Joó Tibor és Sólyom Dezső, részletesen ismertette a kolostor történetét, az alapítás feltételezett idejétől- a pálos rend 1786. évi feloszlatásáig, idézve a reá vonatkozó oklevelek és inventáriumok adatait. Közzétettek két alaprajzot : az egyik a felosztási iratok tartozéka, a másik, amely a Borsod megyei Levéltár vegyes rendezetlen anyagából került elő, néhány részletében eltér ugyan az előzőtől, de minden bizonnyal ugyancsak a pálos kolostort ábrázolja. Mindkét rajz a XVIII. századi átépítés utáni állapotot rögzítette-. A két alaprajzból ismert barokk kolostor helyén ma, bontás és átalakítás után egy iker-lakóház áll. Jelenleg ebben az épületben, valamint az Erdész u. 4. számú, tornácos házban, mely a pálos kolostor gazdasági udvarának volt a fő épülete, az Erdőfelügyelőség irodái találhatók 4 . Az eredeti kőkerítés vonalában emelt új kerítés egységbe foglalja az építkezéstől végül is megkímélt területet, és az arra járók nem is sejtik, hogy a szép zöld pázsit alatt évszázados falak nyugszanak, a fehér barátok hajdani kolostorának a feltárást követően újra föld alá került maradványai. A fent említett tanulmány kijelölte a régészeti kutatás fő feladatait is: 1. A pálos alaprajzi séma szerint, melyet még a XVIII. századi alaprajzok is követtek (zárt udvar, quadrum kút, keletéit templomocska) 5 az épülettömb D-i homlokzatán kellett lennie a templomnak. Az alaprajzokból ki is következtethető a helye, falainak azonban nyoma sem maradt. Ezen a területen az ásatás sem járt eredménnyel. 2. A XVIII. századi alaprajzokon még látható a Ny-i szárny É—D-i kerengőfolyosója, ennek ugyancsak nincs már felszíni nyoma. 3. Az ÉNy-i rész alatti, É-i és D-i oldalán egyaránt elfalazott pincerész minden bizonnyal középkori maradványokat őriz. 4. Ugyancsak megvolt még az alaprajzokon a keletéit, sokszögzáródású szentélyű kis kápolna. 5. Már az alaprajzokon is hiányzott a kápolna feletti ÉK-i rész. 6. Kutatásra várt az épülettömb mögötti É-i terület, ahol ugyancsak falmaradványokra lehetett számítani '. 5* 67
