A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Korompay Katalin: Mezőkövesd településrendjének kialakulása

JEGYZETEK 1 Sárközi Zoltán: Mezőkövesd története 1275—1918. In.: Mezőkövesd város monográfiája 1973., Mezőkövesd 39., 43., 48.: 1067.: a Mezőkövesden átvezető országút első említése; 1275.: Mezőkövesd, lakatlan falu első említése; 1416.: vásáros helyként említik; 1464.: mezővárosi szabadalomlevél. 2 Káldy-Nagy Gyula: Kanuni devri... 1975. Kis Uotza, Niarad uotza, Szent estuan uotza, Nagi uotza, Kandia, Syhalmj uotza, Egry uotza, 3 Sárközi i. m. 68.: 1612—1665. mint hogy nagy rongálásban, Vonásban volt az Ország Uttyánál, onnan éppen ezen határ Dombnak erányában holmi kunyhókban recipiálták magokat az Mezőségben."; u. o. 78.: 1688—89. — elhagyott, puszta helyként említik. 4 Herkely Károly: A mezőkövesdi matyó nép élete. Budapest, 1939. 5 Magyar Néprajzi Lexikon II. kötet. Budapest, 1979. 389. 6 Herkely i. m, 9. 7 Herkely i. m. 7.; Sárközi i. m. 119. 8 Sárközi i. m. 136. 9 Herkely i. m. 26. 10 Ez a jelenség áll fenn valószínűleg a következő házaknál: Mogyoró köz 1—3. és 19—23., Honvéd u. 5. és 19., Tölgyfa köz 8., Tölgyfa köz 18—20. 11 Különösen jellegzetes az a törtvezetésű átlós vonal, amely a László Károly utca 28—30. sz. telkek között indul, és az Eötvös József utcát a Kisjankó Bori u. 7. sz. ház mellett éri el. 12 A letelepedés évei bizonyára a század első negyedének végéig elnyúltak — tudjuk, hogy a Rákóczi szabadságharc alatt erősen elpusztult az éppen újraszerveződő település, az 1709—13 közötti években pedig erős pestisjárvány súj-' totta a lakosságot. 13 Néhány jel utal arra is, hogy a lakóbeépítés eredetileg nem ért ki a mai József Attila útig, hanem — szélesebb elválasztósávot hagyva szabadon, a kétféle beépítésű terület között — kb. a Fűzfa utca vonalának meghosszabbításáig tartott. Nem bizonyíthatóak ma már az olyan részletkérdések, hogy vajon az országúttól az ólaskerteket leválasztó árokig minden esetben végig egy had szállt-e meg egy-egy sávot. Egyes helyeken nagyobb üres térségek mutatkoznak a mai beépítésben. Lehetséges, hogy ezek a többinél lényegesen nagyobb telkek vagy üres teresedések a XVIII. században egymás végébe települt kisebb hadak közötti elválasztó árok—sövény—terület máig fennmaradó nyomai. Ezt a lehetőségét a települési rendszernek egyes esetekben nem zárhatjuk ki, hiszen a nyilván nem azonos lélekszámú hadakat ez a merev rendszer ilyen módon talán jobban el tudta helyezni (azonban ebben az esetben a közlekedés vált nehézkesebbé). Ezekre az üres területekre talán valószínűbb feltevés az, hogy a közös kutak helyei, esetleg a belsőségi állattartás idején birkafejő helyek voltak. 14 Például a Kisjankó Bori u. 13. sz. ház. 15 Négy, e korból ismert ház a területen a Kisjankó Bori u. 26. (1817), a László Károly u. 18., a Honvéd u. 5., Nyárfa köz 2. (1820 körül', és a már átépített Honvéd u. 30. (1840). 16 Sárközi i. ra. 120. 17 Kisjankó Bori u. 4. és Kisjankó Bori u. 21. 18 Ez a háztípus a jómódot kifejező házforma maradt egész Mezőkövesden a belsőségi átépítéseknél és újjáépítéseknél a sátortetős kockaházak 1960-as évekbeli megjelenéséig. 19 Vizsgálatunknál az egyes periódusok időbeni elhelyezése okozott nehézséget. Mezőkövesd első pontos térképe, amely a belsőség bonyolult úthálózatát és beépítését hitelesen ábrázolta, 1929-ből származik — ez csak kevés részlettel tér el a mai állapottól. Sem a fellelhető XVIII. századi, sem a XIX. századi térképek nem segítettek a datálásban, mert a főbb kivezető utakon kívül igen pontatlanul ábrázolják a települést, ezért feltevéseinket csak közvetett bizonyítékokkal tudtuk alátámasztani.