A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Korompay Katalin: Mezőkövesd településrendjének kialakulása

7. kép. A vizsgált terület mai út- és telekhálózata Csirmaz-soron" (8. és 12. kép). A XVIII—XIX. századi térképek is gyakran úgy ábrázolják az egész belsőség beépítését, hogy egymással párhuzamosan, egymás mögött álló házak sorait rajzolják (4. és 5. kép). Ez a beépítés megfelel az írásos adatok szerinti árkokkal elhatárolt nemzetségi területek leírásának •— a terület lejtésének megfelelő árkok egy része még a XX. század elején is megvolt, árvizek esetén mentőárokként vezette le a vizet. Így érthető az is, hogy ebben az utcák és telkek nélküli rendszerben, hogyan helyezkedtek el a házak, és hogyan lehetett közlekedni ebben a beépítésben. A házak jőoromzatukkal mind DNy felé fordultak, „udvari" oldalhomlokzatuk pedig DK-re nézett (optimális tájolás). Az egymás után álló házak között kerítés nem volt, csak a had közös területét választotta el árok és esetleg