A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Korompay Katalin: Mezőkövesd településrendjének kialakulása

4. kép. Mezőkövesd 1853. évi második katonai felmérése (Hadtörténeti Térképtár) Ha a területnek a két főbb út közötti, viszonylag egyenletes szintű és mértékű, archaikusabb belső beépítését vizsgáljuk (tehát csak a Kisjankó Bori utca, Mogyoró-köz és a László Károly út eleji kis zsákutca lakóházait), akkor a DNy-i főoromfalú házak a 65 százalékát, az ÉK-i főoromfalú házak 10 százalékát, az ÉNy—DK-i tengelyű házak a 25 százalékát teszik ki a leszűkített terület teljes lakóház-állományának. Itt tehát a fő tengelyirányra merőlegesen álló házak sokkal nagyobb arányban szerepelnek, mint az ÉK-i oromzatúak. Vizsgálatunkat kiterjesztettük a terület út- és telekhálózatára is (ld. 7. kép). Mindkét hálózati rajz határozott utalásokat tartalmaz a korábbi településrendre. Megfigyelhetőek az útvonaláthelyeződések, az útleszűkülések, a teresedések megszűnése, a korábbi „beépítési vonalak" helye. A mai, gyakran zsákutcás, ritkán átvezető, ÉNy—DK-i irányú utak többségéről megállapítható, hogy korábban az egész területet a mai Tanácsköztársaság úttól a József Attila utcáig szelték át, közel egyenesen. Igen érdekes megfigyelni az utak töréspontjait: leggyakrabban egy házat megkerülve fordul el derékszögben a köz.