A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPI MŰEMLÉKEK - Olajos Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megye népi építészeti emlékei és azok védelme

helyzetét értem. A település helye meghatározó az új funkció kialakításánál. Például tájházat nem lehet minden községben kialakítani, de üdülésre is csak a Kedvező táji elhelyezkedésű községek régi házai hasznosíthatók. A településen belüli helyzetét befolyásoló tényező lehet a rendezési terv készítésénél, valamint az épület új funkciójának meghatározásánál. Ügy érzem, ezzel a pár kérdéssel csak érzékeltetni tudtam az állami tulajdonba vétel problémáit. Ennél súlyosabb eset csak az, ha rosszindulattal, meg nem értéssel, illetve kapzsisággal találkozunk egyes épületeknél. Ekkor végső megoldásként nyúlunk a kisajátítás eszközéhez. A tervezés jelenti a második problémakört. Helyi tanácsaink ugyanis a minisztertanácsi keretből helyreállíthatják az épületet, de a tervezéshez pénzügyi kerettel nem rendelkeznek, holott ez az összeg jelentős arányt képvisel a helyreállítás költségnagyságához mérten. Amennyiben sikerül előteremteni a pénzügyi fedezetet, nincs olyan tervező vállalat megyénkben, amely felkészült lenne az ilyen feladatokra. Tudomásom szerint, az országban az OMF tervező részlegét kivéve, a VÁT, a Somogy megyei Tanácsi Tervező Vállalat rendelkezik műemléki irodával. Ügy érzem, indokolt megyénkben is megvizsgálni a műemléki iroda felállítását. Ez az iroda a műemléki helyreállítások mellett, ki tudná elégíteni a megye rekonstrukciós tervezési igényeit is. Az iroda létrehozására megkerestük az ÉSZAKTERV-et, ahol kedvezően fogadták elképzeléseinket, így remény mutatkozik arra, hogy a VI. ötéves tervidőszakban tervezési problémáink nem lesznek a helyreállításainknál. A tervezéshez szükséges pénzügyi fedezetet véleményem szerint a megyei tanács biztosítaná, melynek lehetőségét — az 1980. április 25-én a megyei, tanácsi és az OMF vezetői között történt megállapodás alapján — jelenleg vizsgáljuk. Problémát jelent továbbá a beruházó személye. Tanácsaink nincsenek felkészülve az ilyen jellegű feladatokra. Az eddigi helyreállítások közül azok voltak eredményesek, ahol a községi tanács vezetői időt, energiát nem kímélve, mindent megtettek a helyreállítás érdekében. A helyreállítás sikerének alappillére a kivitelező. Az ilyen jellegű feladatok speciálisak mind a kivitelező vállalatoknál, mind a kisiparosoknál. Nincs kataszter a megyében élő és a speciális munkákhoz (zsúpkészítés, nádazás stb.) értő szakemberekről. Nincs termelőegység, ahol a zsúphoz szükséges rozst vetnék és hagyományos módon készítenék elő. Amíg egy ilyen speciális helyreállítás szükséges zsúpmennyiségét előteremtik, legalább egy esztendő eltelik. Ugyancsak problémás a helyreállított épületek üzemeltetése. Jelenleg nincs megfelelő szervezeti keret az üzemeltetésre kidolgozva. Most készít a Herman Ottó Múzeum egy tervezetet ilyen épületek üzemeltetésére, amely kiterjed az épület gondnokának feladataitól és kötelességeitől a megyei tanács által elvégzendő feladatokra is. Ügy gondolom, hogy ez a hasznos segítség lehet az állami tulajdonba vett épületek védelmének biztosításánál. A megye népi építészeti emlékeinek védelmét a hatósági eszközök mellett azok kiegészítéseként csak a megfelelő hasznosításukkal lehet biztosítani. Ezt felismerve tettük meg eddigi intézkedéseinket és folytatjuk helyreállításainkat az elkövetkezendő időszakban is. Továbbra is fontos feladat a műemlék egyedi épületek védettségének biztosítása, illetve helyreállítása. Ez annál is fontosabb, mivel ezek az épületek veszélyeztetettek a legjobban. A magántulajdonban levő népi épületek fenntartását az OMF anyagilag is támogatja. Ez az érték me-