A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Selmeczi—Kovács Attila: Kézimalmok a Zempléni-hegyvidéken

kézimalmok — ugyan változó mértékben —, de végleg elvesztették elsődleges szerepkörüket. A kisebb igénybevételt jelentő alkalmi feladatuk, mint a sóőrlés, darakészítés előbb-utóbb a funkciónak jobban megfelelő szerkezeti leegyszerűsödést, technikai regressziót eredményezett. Ez a szerkezeti visszafejlődés azonban, amely egybeeshetett a kézimalom földrajzi visszaszorulásával (az Alföldről), a darafogyasztó hegyvidék táplálkozási kultúrájának alkalmas és nélkülözhetetlen eszközét teremtette meg, amint arról a zempléni hegyvidék példája beszédesen tanúskodik. Selmeczi Kovács Attila JEGYZETEK 1 A forgóköves kézimalom i. e. VI—V. századi ógörög találmány, amelyet Európában a kelták, majd a római légiók terjesztettek el. Az eszköz kialakulásának legszélesebb technikatörténeti áttekintését adja Ponomarev N. A.: Isztorija tehnika mukomolnovo i krupjanovo proizvodsztva I. Pervobitno-obscsinnij i rabovlegyelcseszkij sztroj. Moszkva, 1955. 2 Makkai László: Östliches Erbe und westliche Leihe in der ungarischen Landwirtschaft der frühfeudalen Zeit (10—13. Jahrhundert). Agrártörténeti Szemle XVI. Supplementum. 1974. 45. 3 Kupric, Ja. N.: Tehnologija mukomolnovo proizvodsztva. Moszkva, 1951. 22. 4 Ennek törlesztésére az első lépést a Magyar Néprajzi Lexikon tette meg Kisbán Eszter szócikke révén, amely alapos rendszerezést nyújt e tárgyról (Magyar Néprajzi Lexikon III. Budapest, 1980. 187—189.). 5 A kézimalom feltehetően a Négyessy—Szepessy család tulajdona volt. A fénykép a Herman Ottó Múzeum Fényképarchívumában van. Az adatot Viga Gyula bocsátotta rendelkezésemre, amit ezúton köszönök meg. 6 A tárgy képét közli Petercsák Tivadar: Hegyköz. Miskolc, 1978. 40. 7 Gunda Béla: Népi mezőgazdálkodás a Boldva völgyében. NÉ. XXIX. (1937) 68.; Baranowski, Bohdan: Polskié mlynarstwo. Wroclaw, 1977. 3—12. 8 Az északi hegyvidéken kívül ismeretes a Nyírségben (Nyírlugosról Viga Gyula gyűjtése, 1973; Űjfehértóról Erdész Sándor gyűjtése, 1960), Szatmárban (Méhtelekről Sebestyén Árpád felvétele, 1957), a beregi ruszinoknál (Hanykovicáról Gunda Béla gyűjtése, 1939), Svidnik környékén (Sopoliga, Miroslav: Ludová architektúra ukraincov vychodného slovenska. Svidnik, 1976. 53.), az Északkeleti-Kárpátok lemák területén (Falkowski, Jan — Pasznycki, Bazyli: Na pograniczu lemkowskobojkowskiem zarys etnographiezny. Lwów, 1935. 31. 7. kép), Galíciában (Karutz, Richard: Atlas der Völkerkunde II. Stuttgart, 1926. 76.), Erdélyben (a bihari Magyarhomorogról Molnár Balázs felvétele, Néprajzi Múzeum EA. F. 127403; Szilágyságból Vajkai Aurél: A magyar nép életmódja. In: A magyar nép. Szerk. Bartucz Lajos. Budapest, 1943. 168.). 9 Salamon Ágnes: Funde von NO-Ungarn aus der Römerzeit I. Folia Archaeologica XII. (1960) 146. A kézimalom képét is közli (37. ábra). 10 Ez a Bódva völgyében is gyakori, ahol tálkának nevezik. Gunda Béla i. m. 68. 11 Mogyoróskán Kosetzki József által jó állapotban levő kézimalmon (6. kép) végzett próbadarálás szerint egy liter kukoricát 8—10 perc, egy liter búzát vagy árpát 9—11 perc alatt lehet (többszöri ismétléssel) megdarálni (1979). 12 Ujváry Zoltán gyűjtése, 1957. 13 Hasonló képet közöl Pusztafaluról Gönyey Sándor: Az abaújmegyei Pusztafalu népi építkezése, kendermunkája és népviselete. NÉ. XXXI (1939) 130. 16. ábra; kárpátukrán területről Sopoliga, Miroslav i. m. 53. 14 Ez a szokás megvan Nyírlugoson (Szabolcs m.) is. Vígra Gyula gyűjtése, 1973. 15 Hasonlót közöl Martonyiból (Borsod m.) Gunda Béla i. m. 67.