A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)
Régészeti közlemények - Simán Katalin: Természettudományos módszerek az őskorkutatásban
dalomtudományok fejlődésében, és segítene elmosni az utóbbi évtizedekben túlságosan is élesen megvont határt a természettudományok és a társadalomtudományok közöit. SIMÁN KATALIN JEGYZETEK : 1. Hubbard, R. N. C. B. : Assessing Botanical Components oí Human Palaeo-Economies. Bulletin of the Institute of Archaeology. London, 11. (1973) 197—205. — Tempir, Z.: Beiträgt zur ältesten Geschichte der Pflanzenbaus in Ungarn. AAH XVI. (1964) 65—98. 2. Althen, M. J. : Physics and Archaeology. 2nd ed. Oxford, 1974. 18. — Járainé Knmlódi M.: Pollenstatistical Examination of the Travertine Layers of the Palaeolithic Site at Vértesszöllös. FrK XXI. (1973) 120—127. — Lange, G.: Die Pollenanalyse. Wege zur Datierung und Chronologie der Urgeschichte (ed. F. Schlette). Halle/Berlin (1975) 73—80. 3. Altken, M. J.: 1974. 54. 4. Althen, M. J. : 1974. 17—18. — Jährig : Die Dendrokronologie. Wege zur . . . 81—88. 5. Füzes M.: Die Pflanzenfunde des Langobardischen Gräberfeldes von Vörs. AAH XVI. (1964) 409—442. — Hajnal L. : Textilvizsgálatok, mint idő- és helyhatározó eszközök a régészeti gyakorlatban. AÉ 89 (1962) 253—254. fi. Csalog J.: A legújabb kökénydombi fonatlenyomat tanulságai. MFMÊ 1964—65 (1966) 1.14—15. 7. Kretzoi AT.—Vértes L.: The role of Vertebrate Fauna and prehistoric Industries of Hungary in quaternary stratigraphy and chronology. Acta Geol. 1965. 125—144. — Kretzoi M. : A ,,lösz"-korszak ökológiai viszonyai Magyarországon a gerinces-fauna alapján. FrK 1978. 75—93. 8. Kordos L.: Holocén klímaváltozások kimutatása Magyarországon a ,,pocok-hőmérő" segítségével. FrK 1978. 222—229. 9. Prosek F.: Le Szeletien en Slovaquie. Slov. Arch. I. (1953) 133—194. — Gáborl—Csánk V.: Megjegyzések a szlovákiai szeletien kérdéshez. AÉ 83 (1956) 78—83. 10. Klszely I.: Sírok, csontok, emberek. Bp. 1976. 73—74. 11. Gáborl—Csánk V.: C—14 Dates of the Hungarian Palaeolithic. AAH XXII. (1970) 3—11. 12. Attken, M. J.: 1974. 26—84. 13. Gábori M.—Gábori—Csánk V.: A magyar középső paleolitikum ökológiája. FrK 1978.175—187. 14. Pl. a rézkori állattemetkezések, az állatcsontok elhelyezése a sírban. 15. 1 évesnél fiatalabb állat pontos korának meghatározásával, valamint azzal, hogy a levetett agancsot, használták-e fel. vagy a zsákmányolt állatét. Vö: Gábori—Csánk V.: La station du Paléolithique moyen d'Érd — Hongrie. Bp. 1968. 16. Fontos, hogy a régész — amennyiben állattanos szakember nincs a helyszínen — ásatás közben kellő figyelmet fordítson az esetleg előkerülő bőrmaradványokra. 17. Lengyel I. : Chemico-Analytical and Serological Examination of the Human Skeletal Finds from Naina Tolgoy. AAH 19 (1967) 411—412. — Lengyel I.: Chemico-Analytical Aspect of Human Bone Finds from 6th c. ..Pannonian" cemeteries. AAH 23 (1971) 155—166. — Lengyel 1.: Allgemeine Grundprinzipien von Laborversuchen an Knochen. MittArchlnst. 3 (1972) 129—149. — Klszely I. : 1976. 76—89. 18. Lengyel I. : Determination of Biological Age in Case of Ancient Dead. MittArchlnst. 5 (1974—5) 151—164. 19. Amennyiben egy népcsoport vándorlásai közben az óhazájától teljesen eltérő éghajlatú területre érkezik, olyan elváltozások lépnek föl, amelyeket az eltérő éghajlat okozott, és amelyek egy része a csontvázon is megfigyelhető (pl. erőteljes fogromlás). 20. Olyan betegségtípusokat értek ez alatt, amelyek nem mindenhol, és nem minden korban voltak meg. Ezek megjelenése egy területen valamilyen népcsoport vándorlásához, megjelenéséhez köthető az esetek többségében, 21. Vö. Lengyel I.: idézett cikkei. — Klszely I.: 1976. 375. 22. Típusok, majd adatok számítógépbe való betáplálásával igyekeztek a tipológiai besorolást, egyértelműbbé tenni. (Kiszely István szíves szóbeli közlése). A módszer azért nem tekinthető tárgyilagosnak, mert a típusok elsődleges programja szubjektív megítélésen alapul. 23. Vö. Lengyel I.: idézett cikkei. 24. Hausler: Der Fluortest und andere Methoden zur Detierung von Knochen. Wege zur . . . 110—113. — Kiszely I.: 1976. 69. — Lenai/el I.: idézett cikkek. — Zeuner: Advances in Chronological Research. Viking Fund Publications in Anthropology 28. (1960) 325—354. 25. Az átlagéletkort és a csecsemőhalálozási arányt csak akkor lehet kiszámítani, ha a csecsemőket is eltemették. 26. Phillips, P.—Asplnall, A.—Feather, S.: Stage of ..Ncolithisation" in Southern France. Supply and Exchange of Raw Materials. PPS 43 (1977) 303—316. 27. Phillips, P.—Asplnall, A.—Feather. S.: 1977. — Altken, M. J.; 1974. 89. 28. Phillips, P.—Asplnall, A.—Feather, S.: 1977. — Althen, M. .T.: 1974. 29. Phillips, P.—Asplnall, A.—Feather, S.: 1977. 30. Altken, M. J. : 1974. 8—10. 100—110. 31. Angol nyelvű szakirodalomban ..Fission-track dating" elnevezés használatos. Althen, M. .T.: 1974. 12. 32. Altken, M. J.: 1974. 98—100. — Pécsl M.: A vértesszöllösi ópaleolit ősember telephelyének geomorfológiai helyzete és abszolút kora. FrK CXI (1973) 115—119. Zeuner: I960., valamint Altken, M. J.: 1974.: 6—8. — Quitta, H.: Die Kalium-Argon Methode. Wege zur... 106—109. 33. A Th/U módszert alkalmazták Vértesszőlős datálására. míg a K/Ar módszert az afrikai, lávába zárt embercsontok meghatározásánál alkalmazták. 34. Altken, M. J.: 1974. 85—134. — Phillips. P.—Asplnall, A.—Feather, S.: 1977. 35. Aitken, M. J. : 1974. 135—186. 36. Aitken, M. J. : 1974. 15—16. — Goodunn, A. J. H. : Chemical Alteration (patination) of Stone. Viking Fund Publications in Anthropology. 28. (1960) 300—324. — Lindner: Über die Patina altsteinzeitlicher Artefakte. Quartär 15/16 (1964—65) 1—26.