A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban 1899-1913

mindenütt a régi, igaz matyóélet tükröződjön vissza. Mint alább is rámutattunk, a közönség nagy tetszéssel fogadta a kiállítást, tömegesebben kereste fel múzeumunkat. . . emelkedett a látogatók száma."

3

' A néprajzi gyűjtés 1911-ben részben szünetelt, bár 600 forintot kifizettek a következő témák tanulmányozására: alsó-borsodi gyűjtés 200, felső-borsodi gyűjtés 200, települési viszonyok tanulmányozására 200 Ft. Kóris Kálmán tovább dolgozott A matyó nép etnográfiája c. monográfiáján. Erre állami segélyt kértek a kulturális kormányzattól. Annak elnyeréséhez egy elkészült ívet bekértek Kóris Kálmántól.

38 A Közművelődési és Múzeumi Egyesület választmánya 1911. október 27-én ülést tartott, ezen az egyesület főtitkára részletesen foglalkozott a múzeumi osztály munkájával és a múzeum tevékenységével. Itt megkérdőjelezték a néprajzi gyűjtésre fordított összeg nagyságát és felhasználását, többek között azt is, hogy Kóris Kálmán és társai matyókutatása és monográfiája megéri-e a belefektetett pénzt és energiát. Gálffy Ignácz, a múzeumi osztály elnöke az ülésen elmondotta, hogy a munka elfogadott munkaterv alapján folyt, s azt a Múzeumok és Könyvtárak Főfelügyelősége évről évre jóváhagyta. E mellett még azt is indítványozta, hogy „bizottság küldessék ki, hogy a felmerült vádak ellen a múzeum tisztává legyen". A vizsgálattal a választmány Szentpály István elnököt, Szánthó Bertalant és Trillhaas Lajost bízta meg. A múzeumi osztály Bíró Sándort kérte fel, hogy a „néprajzi gyűjteményt a meglevő érkezési naplón és czédula katalóguson kívül leltározza, értékelje és rendezze". Leszih Andor gyűjtötte ki a néprajzi gyűjtésre és munkára fordított kiadásokat. Ezek után a múzeumi osztály a néprajzi gyűjteményről úgy nyilatkozott, hogy az messze felülmúlja a reá fordított összeget, a feldolgozásokat ugyancsak védelembe vette. A matyóság körében végzett fényképező tevékenységről először 1912-ben esik szó. Kóris Kálmán, a múzeumi osztály levelező tagja beadványban fordult az osztályhoz azt kérvén, hogy a készülő kötetéhez az illusztrációk fényképmásolatait fizessék ki Dunky és Ábrahám miskolci fényképészeknek. Említést tesz itt a gyűjtőútjain felvett több száz lemezről. Űgy tűnik, hogy a kellő támogatást nem kapta meg, mert felkereste Tarnay Gyulát, az egyesület elnökét, aki csak azt ígérte meg, hogy ha a Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium támogatása megérkezik, akkor tehet eleget Kóris Kálmán kérésének. A fényképész számlája 1154 koronát és 44 fillért tett ki. A múzeumi osztály ezután igen felemásan döntött: „A múzeumi osztály — tekintve azt, hogy Kóris Kálmánnak a fényképekre a mű illusztrációihoz feltétlenül szüksége volt, ezek nélkül a bekívánt első ív sem mutatható be, tekintve, hogy a nagy gonddal felvett képek teljes sorozatban örökítik meg a matyó építkezés, tárgyhasználat, népszokások, viselet, néptáj stb. változatait..." Csak azokat kívánják megcsináltatni, amelyek a múzeumi tárgyakat örökítik meg s önmagukban is felhasználhatók kiállításukra. Ezek költségeit sem vállalták 1912. évre, csupán azt ígérték, hogy 1913-ra javaslatot tesznek az alábbiak elkészíttetésére.

39 A múzeum fejlesztésére szánt központi és helyi hitelek 1912-ben lényegesen csökkentek. Anyagi fedezet hiányában szüneteltetik az alsó-borsodi néprajzi gyűjtést. A matyó gyűjtés helyzetéről és a könyv kiadásáról az 1912. márciusi osztálygyűlés jegyzőkönyve így értesít: „A matyó gyűjtés különben is befejezést nyert, s mivel a Kóris Kálmán és társai által kiadni szándékolt ismertető mű kiadását illetőleg a megfelelő fedezet mindezideig biztosítva nin-