A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)
Néprajzi közlemények - Szabadfalvi József: A néprajzi kutatás kezdetei a Borsod-Miskolci Múzeumban 1899-1913
ismét a harmadik havi ellátmányt. Igen körültekintően előírta a bizottság a gyűjtött tárgyakhoz fűződő információk összegyűjtését ilyképpen: „A gyűjtő által vezetett naplóban a bizottság főképen azt óhajtja megörökíteni egy-két szóval, hogy az illető tárgyra nézve, ha valamely ok miatt a gyűjtő akadályozva lesz mégis bármely szakember a kérdéses tárgyat katalogizálhassa, leírhassa, s a tárgy hitelesen megállapítható legyen." A tárgyak és a hozzákapcsolódó néprajzi gyűjtés feldolgozására vonatkozóan pedig a következőket írták elő: „A bizottság nem fogadja el azt, hogy ezekre a tárgyakra nézve, melyek az ő költségén gyűjtettek és vétettek senkinek is előjoga legyen, sem a Nemzeti Múzeumnak sem másnak. Előjoga csak a Borsod-Miskolci Múzeumnak van . . . feldolgozásra jogot csak a saját hivatalos embereinek ad éspedig egy év leforgása alatt." Tehát 1908. március 31-től 1909 március végéig Kóris Kálmánnak, ez csak akkor hosszabbítható meg, ha a gyűjtést tovább folytatja és az egészet együtt kívánja feldolgozni. Bárhol publikálja az így gyűjtött anyagot, hivatkoznia kell arra, hogy azt kinek a költségén végezte, illetőleg minden évben rövid jelentésben kell beszámolnia a ,,Múzeum évkönyvében." 22 Kóris Kálmán saját költségére is felajánlhatta a gyűjtést, mert az 1906. évi decemberi bizottsági jegyzőkönyvben a következőket olvashatjuk: „Kóris Kálmán többi ajánlatát elfogadjuk, azonban a jövő nyári szünidőre a múzeum ingyen gyűjtését sem fogadja el, hanem a viszonyokhoz képest a saját erejéből nyerhető napidíjban fogja részesíteni." 22, A Vallás és Közoktatási Minisztérium támogatásával, a Magyar Mérnök és Építész Egylet kiadványaként folyóiratot terveztek indítani Magyar Parasztház címmel. Felvetődött Miskolcon is az a terv, hogy „a néprajzi gyűjtés területén levő építészeti emlékek feldolgozását és ismertetését reá hagyja". 1907- ben már tervezték azt, hogy egy főfoglalkozású szakembert állítsanak a múzeumi gyűjtőmunka élére: „3200 k. összjavadalommal egy rendes múzeum őri állást szerveztünk volna, de a Főfelügyelőség pénz hiányában azt sem helyezte kilátásba." 2 '' Űgy tűnik, hogy Kóris Kálmán alkalmazása vetődött fel ekkor. Kőrist a miskolci múzeum más munkákkal is meg akarta bízni, így pl. az Avasi templom restaurálási tervének elkészítésével is, 25 valamint más tagokkal együtt „a megyei ingó és ingatlan műemlékek pontos összeírására". 26 1908- ban fellendült a néprajzi gyűjtés Borsod megyében. Erről a BorsodMiskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület Múzeumi Bizottságának március 11-én, du. 5 órakor megtartott gyűlésének jegyzőkönyve így számolt be: „A folytatott tárgyalások alapján Kóris Kálmán ismét gyűjtő útra indul s ez úttal is folytatja a matyó néprajzi tárgyak gyűjtését. A terület M.Kövesd, Tard és Szent-István lesz. A folklorisztikai kutatásokra Istvánffy Gyula urat, a Néprajzi Társulat választmányi tagját sikerült megnyerni." A Tisza menti alsó-borsodi gyűjtésnél Fogarassy Jenő mezőcsáti tanító ajánlkozott segédkezni. Azt tervezik, hogy az így összegyűjtött anyagot a könyvtár és az éremtár átrendezésével, ki tudják állítani, s mint tervezik „átadhatjuk a nyilvánosságnak"'. 2 ' Kóris Kálmán 1908 nyarán „rendezte eddigi gyűjtését", arról részletes „cédulakatalógust készített", a tárgyak nagy részét lerajzolta, s az addig készített fényképfelvételekből egy-egy másolatot készített. A néprajzi gyűjtemény ebben az évben 62 db műtárggyal gyarapodott. 28 A Borsod-Miskolci Közművelődési és Múzeumi Egyesület Évkönyve 1909. évi kötetében jelent meg Kóris Kálmán jelentése néprajzi gyűjtéséről c. beszámolója. Ebben leszögezte általános tudományos célkitűzéseit is: „A magyar
