A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Természettudományi közlemények - Gyulai Iván: Természeti értékek Borsod megyében

TERMÉSZETTUDOMÁNYT KÖZLEMÉNYEK Természeti értékek Borsod megyében A cím egy jelentős általános kérdést tesz fel írónak, olvasónak egyaránt. Mely objektumokat nevezhetjük értékeseknek, s egyáltalán milyen elv lehet értékítéletünk alapja? Ha azokat a megfontolásokat vesszük figyelembe, melyek egy adott természeti tárgy természetvédelem alá vételénél felmerülnek, akkor értékítéletünk alapjai az egyedi, speciális, ritka esztétikus tulajdonságok lennének. A modern tudományos értékelmélet ennél jóval többet követel. Az értékűséget mindig annak a rendszernek a szempontjából kell nézni, melyben a vizsgálandó objektum szerepet játszik Ez a szemlélet eltünteti az általános és speciális közötti értékkülönbséget, a hasznos és káros megjelölést, nem engedi meg a mesterséges kiemeléseket, s végül mindent értékesnek tekint, amely a természetben mint együttes funkcionál. A mai napig a bioszféra jelentősen átformálódott, a természetes társulások adta környezet helyére mesterséges, ember alakította környezet került. A természetes környezet egyedüláUó jelentőségű, a bioszféra stabilitásának fenntartásában. Ezért az ember szempontjából minden maradék terület és vele együtt alkotórészei is (az élőhely, a növény- és állattársulások) értéknek tekinthető. Természetesen az ember által megváltoztatott környezet is képviselhet értékeket, hiszen az ember nemcsak rongált, de épített is. A mesterségesen, emberi koncepció alapján telepített parkok, épületek stb., ha környezetükkel harmonizálnak, s együttesen funkcionálnak, a rendszer szempontjából is értékesek lehetnek. A természeti értékeink megóvásának lehetősége. A természeti értékek megvédésének és feltárásának gondolata nem ma fogantatott, hanem évszázaddal megelőzte a jeienkort. A gondolatot komoly tett eddig nem követte, mert egyrészt volt elég érték, s az elpusztultak hiányát a maradókban pótolva látták, másrészt, mert anyagi alapja sohasem volt. Tudniillik a fejlődés, a gazdasági, kulturális jólét kialakulása jóUehet a természet pusztulásával jár, ugyanakkor a felismerést és az anyagi bázist ez teremti meg. Ma viszont az utolsó lehetőség következett el arra, hogy pusztuló természeti értékeinket, egy sor természetes ökoszisztéma maradványt megőrizzünk eredetiségében. Ez a felismerés valójában az 1961. évi törvényben fogalmazódott meg, és az 1976-ban hozott törvénnyel a természetvédelem után a környezet védelmére is kiterjedt. „A természetnek azokat a tárgyait, melynek megőrzése és fenntartása tudományos, vagy kulturális érdek, védelem alá kell helyezni és óvni kell minden olyan hatástól, amely vagy sajátos természeti tuladjonságukat sérti vagy veszélyezteti.'' Az 1976-os törvény pedig a környezetvédelem feladatát az emberi környezet megóvásában, tervszerű alakításában, a környezetre veszélyes szennyeződések, ártalmak és más károsodások okainak felismerésében, azok megelőzésében, csökkentésében, illetve megszüntetésének módjában, azok feltételeinek megállapításában, a társadalom értékeinek megóvásában és érvényre juttatásában jelöli meg.