A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Közművelődés - É. Kovács László: Húszéves a kelemér-gömörszőlősi Múzeumbaráti Kör

sen vett részt a honismereti kör — évente megtartott — időszaki kiállításá­nak rendezésében. Itt is elsősorban a néprajzi témák iránt volt a legnagyobb ambíciója. Képviselte a honismereti kört a különböző országos szintű rendezvénye­ken. Tagja volt a Magyar Néprajzi Társaságnak, a Borsod megyei Hazafias Népfront Honismereti Bizottságának elnökhelyettese volt, de segítette és tá­mogatta a kelemér—gömörszőlősi Tompa Mihály Emlékbizottság munkáját is. Váratlan halála veszteség nemcsak az ózdi honismereti körnek, hanem a hazai honismereti mozgalomnak is. VASS TIBOR Húszéves a kelemér-gömörszőlősi Múzeumbaráti Kör 1979. szeptember 28-án volt húsz éve, hogy néhány hagyományápolással foglalkozó ember elhatározta a Sajó bal parti dombvidék történelmi és nép­rajzi emlékeinek összegyűjtését, valamint Tompa Mihály költő életének és munkásságának bemutatását szolgáló állandó kiállítás létrehozását. Ennek érde­kében előkészítő bizottságot alakítottak és kidolgozták az akcióprogramot. A kör alakuló ülése 1959. szeptember 28-án történt. Erre az ülésre az elő­készítő bizottság meghívta Kelemér és Gömörszőlős társadalmi szerveinek kép­viselőit, több helyi és környékbeli irodalombarátot is. A kör a Hazafias Nép­front Tompa Mihály Emlékbizottsága nevet vette fel. Munkabizottságot válasz­tottak, melynek feladata volt számba venni a Tompa-emlékház megvalósításá­hoz szükséges anyagi és társadalmi segítséget, megszervezni a munkát. A mun­kabizottság tagjai a következők lettek: Lőrincz Dezső vb-elnök, Kóczé Lajos ref. lelkész, E. Kovács László, a HNF járási alelnöke és Illés István általános iskolai igazgató. A létrehozandó Tompa Mihály-emlékház céljára a volt református kápláni lakást és magtárt az egyház örökös használatra adta át. (A káplánlakást a költő eredetileg műhelyül használta.) A romos épület felújítására az Ózdi járási Tanács 40 000 Ft-ot biztosított. Anyagi segítséget ajánlott fel a népfront, a református egyházkerület, több társadalmi szervezet és intézmény. Magánosok, tsz-ek és ktsz-ek társadalmi munkát ajánlottak fel. így jött össze mintegy 50 000 Ft összeg és 4800 óra társadalmi munka, amely aztán lehetővé tette, hogy négyévi gyűjtőmunka után 1963. szeptember 28-án — a megyei múzeumi szervezet tagintézményeként — megnyílhatott a Tompa Mihály-emlékház. Az intézmény létrehozását segítő társadalmi munkások tiszteletére rendezett iro­dalmi esten Miklós Róbert irodalomtörténész — a kiállítás rendezője — Tompa életútját és költői munkásságát ismertette. Az emlékházat Varga Gáborné or­szággyűlési képviselő, a megyei tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Az emlék­kiállítás magvát egy önként felajánlott magángyűjtemény adta. (Ablonczi Pál­né (Miskolc), Bisztray Gyula (Budapest), Bodon Gizella (Gömörmihályfalva), Czakó István (Hét), Derne Pál (Zádorfalva), Igó Aladár (Hamva), Kiss Gyula (Mezőkövesd), Kőműves Dávid (Mezőkövesd). Kertsik László (Szirma), Losonczi

Next

/
Thumbnails
Contents