A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Kamody Miklós: Adatok Szendrő postájának múltjához

JEGYZETEK 1. Miskolc város jegyzőkönyve. II. 25.; 155 (1728); 251 (1730); 482 (1736). Az adatok megtalálhatok Marjalaki Kiss Lajos hagyatéki anyagában. Jelzete: Herman Ottó Helytörténeti Dokumentáció. Leltári szám (a továbbiakban HOM. HTD. Ltsz.) : 73. 909.1—73.911.91.; 74. 423.1.—74. 423.1.155.; 75. 53.1.—75.53.61. 2. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata, IV. Miskolcz, 1911. 755. 3. Itt jegyzem meg, hogy az általam felhasznált anyag túlnyomó többségét az Egri Érseki Levéltárból Sugár István tudományos kutató gyűjtötte ki, munkájáért, segítségéért ezúton is köszönetemet fejezem ki. 4. Heves megyei Levéltár (a továbbiakban HraL). XII—1. 30. Kötet. Nr. 192. 5. A Mindszent községhez legközelebb eső malomról lehet szó. Ez a mai Rákóczi utca sarkán levő, a Szinvára emelt ún. Ispotály-malom volt. A miskolci malmok történetéhez ld. Veres László: Miskolci vízimalmok a XIV—XIX. században. A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 14. 1975. 14—20. 6. Vö. Szendrei János: Miskolcz város története és egyetemes helyirata, II. Miskolcz, 1904. 481. 7. HraL. Egri Érseki Levéltár (a továbbiakban EÉLev.) : 2066. számú köteg. 8. EÉLev. 2066. számú kötegben. 9. EÉLev. 2066. számú kötegben. 10. EÉLev. 2066. számú kötegben. 11. EÉLev. 2066. számú kötegben. 12. Pataki István fordításában a Mindszenttel kapcsolatos peres anyag Komáromy József hagyatéki anyagában. HOM. HTD. Ltsz.: 78.15. 180. 13. Foglár György tapolcai apát volt 17 —17 . 14. Zathureczky László 1739—1744 között a diósgyőri koronajószág zálogos földesura volt. Korábban kamarai fiskális. Amikor 1755-ben az egri káptalan bérbe vette a diósgyőri koronauradalmat és a pozsonyi magyar kamara felmondta a Zathureczky és a kincstár közötti bérleti szerződést, az egykori . kamarai fiskális a tapolcai apátság jövedelemforrásainak bérbe vételével kárpótolta veszteségeit. Zathureczky László és a kincstár közötti [bérleti szerződés jelzete: Hofkammerarchiv Wien (bécsi Udvari Levéltár) roten. 743. 366—369. 15. EÉLev. 2066. számú köteg. 16. Vö. Komáromy József: Mindszent község legrégibb telkes térképe. A Herman Ottó Múzeum Közleményei, 3. Miskolc, 1956. 72—73. A térkép eredetijének másolatát Id. HOM. HTD. II. (Térképtár) 897. Adatok Szendrő postájának múltjához Szendrő, várának jelentőségénél fogva az 1500-as évek második felében kapcsolatba került a postaszervezettel. I. Ferdinánd trónlalépése után, 1527ben, székvárosából Bécsből kiindulva Magyarország felé is megszervezte a postahálózatot, hasonlóan a Habsburg örökös tartományokéhoz. Ez a postahálózat az ún., Taxis posta, mert egyes vonalait a Taxis-család tagjai irányították és tartották fenn. A hálózat Bécsből több irányba kiindulva haladt az egyes tartományok székhelyei, illetve a hadi események színhelyére. E posták hadi postaként kezdték meg működésüket, a hadi helyzet tartotta fenn, majd