A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Dobrossy István: A diósgyőri és az ónodi vár 16. századi kapcsolatához

Korábban említettük, hogy a Szapolyai—Ferdinánd párharc helyileg a hozzájuk csatlakozott főurak között zajlott. Borsodban ez azt jelentette, hogy a kezdetben Szapolyai párti Balassa Menyhért 1540 után Ferdinánd pártjára állt, de a potenciális főurak közül a szendrői várat és a szendrői uradalmat magáénak mondható Bebek-család továbbra is Szapolyai, azaz Erdély és törökpárti marad, s a reformáció egyik fő terjesztője lesz. Ezért Ferdinánd megbízásából a megyei főispáni tisztet is betöltő Balassa 1545-ben ostrom alá veszi Szendrő várát, de vállalkozása sikertelen. Szendrő és a Bebek-család részletesebb történetének ismertetését elkerülendő,

1

'' csupán annyit említünk meg. hogy 1566-ban I. Miksa Swendi Lázár császári tábornokot bízza meg Szendrő elfoglalásával. Még ugyanebben az évben Swendi elfoglalja a Bebek-család másik erősségét, Szádvárat.

ij Egy évvel később pedig császári bizottság alakul „Szendrő visszafoglalására". Ez a visszafoglalás egy nagy koncepció része. Ferdinánd, majd sokkal erőteljesebben Miksa, ill. a bécsi haditanács Erdély elszigetelését igyekszik megvalósítani egy minden vonatkozásban megbízható és császárpárti hadigyűrű kialakításával. Ennek érdekében, s az északi területek német lakosságának és városainak támogatására a várakban egyre nagyobb létszámú német katonaságot helyez el. Ebbe az elszigetelési koncepcióba illik bele az egykori Szapolyai, ill. Erdély-párti Szendrő elfoglalása. A megvalósítás eredményességét mutatja, hogy az 1577-es összeírás Kassán már csak idegen ajkú katonaságot mutat ki. Ónodon 50 „knecht" és 50 huszár, Szádváron 70 „knecht", Szendrőn pedig — mint a legerősebb borsodi várban — 370 „knecht". valamint 50 német lovas teljesít szolgálatot ekkor.

11

' Ebbe a koncepcióba törésmentesen illeszkedik feltételezésünk, hogy ti. a császáriak azért vették birtokukba a diósgyőri várat, mert innen szervezték Szendrő várának ostromát. Mivel Swendi Lázár 1566-ban elfoglalja Szendrőt és a várban német katonaságot helyez el, a diósgyőri vár kiürítésére is 1566-ban kerülhetett sor. A vár ingóságainak visszaszállítása pedig Perényi Gábor halálát követően — ahogy az egy bejegyzésből is kiderül •— 1567. június 28-án történt. Az elmondottakon túl az 1567-es összeírás jelentőségét abban látjuk, hogy a diósgyőri vár, ill. a diósgyőri koronauradalom adatokban nagyon bizonytalan és hiányos 16 századi történetéhez egy újabb, eddegi ismereteink szerint a második konkrét anyag- és adategyüttest szolgáltatja. Dobrossy István JEGYZETEK 1. OL. E—210 (Misc.) rsz. B—2046. (234—239. 1.) jelzetű anyagot Pataki János kutató találta meg és fordította le 1966-ban. Az 1567. június 28-án kelt latin nyelvű regestum másolata a Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményébe került. Leltári (Száma és jelzete: HOM. HTD. 79.344.1. 2. Ezt az összeírást, mint a diósgyőri koronauradalom településeinek fontos dokumentumát csaknem minden, Miskolccal és a diósgyőri vár történetével foglalkozó feldolgozás idézi. Így pl. ld. Marjalaki Kiss Lajos — Ferenczy Károly — Leszih Andor: A diósgyőri vár. Miskolc, 1961. 20—21. 3. Vö. Marjalaki Kiss Lajos: A diósgyőri vár. Miskolc, 1954. 5—29., Veres László: Majorsági birtokok a diósgyőri koronauradalomban a jobbágyfelszabadítás időszakában. HOM. Közi. 16. Miskolc, 1977. 36—42.