A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Joó Tibor: A fáji kastély

foglalkozzunk vele, hiszen az a főérdeme, hogy szobraival és reliefjeivel a szobrászi kultúra hazai népszerűsítésének és terjesztésének segítséget nyújtott. A kastélyt 1959-ben — az OMF távlati tervek készítése idején — tanácsháza, orvosi rendelő, tejbegyűjtő, tsz-iroda és KISZ-helyiségek céljaira használták. Szerző 1977. őszi szemleútja idején még tanácsi kirendeltség, állatorvosi lakás és rendelő, orvosi rendelő, iskolatermek és tsz-tárolók voltak benne, bár már megszűnt a padlástérnek termény- és dohánytárolásra való felhasználása. Az OMF, a Megyei Műemléki Albizottság és a járási hivatal már számos erőfeszítést tett megfelelőbb hasznosítás elősegítése érdekében, de most az állagvédelem érdekében van szükség halaszthatatlan intézkedésekre. Ugyanis az épület műszaki állapota siralmasan elhanyagolt, A teljes bádogozás megújítandó; a vakolás, a párkányok javítandók, a burkolatok megújítandók. Belső vakolás és meszelés, az asztalosszerkezetek jelentős mértékű pótlása és javítása szükséges. Több tetőgerendát kiszedtek, a padlás jobb szárnyán is lógó szarufák vannak, a terménytárolás következtében számos gerenda eltörött, több boltozat beszakadt. A hajdani zsindely-tetőborítás helyett alkalmazott vörös palafedés bár sok helyen van toldozva, nagymértékű javításra szorul, mert a számos beázás is tovább rontja az épület állapotát. Kiemelkedő építészeti, történeti, képzőművészeti és művelődéstörténeti (Fáy András, Fáy István, Marco Casagrande stb. működése) jelentőségű építményről és tartozékairól van szó, mely igényli és feltétlenül megérdemli a megóvást és az alkalmasabb hasznosítást biztosító kezelés mielőbbi megteremtését. Környezetének rendezése a műemlék szépségének és zavartalan érvényesülésének biztosítása érdekében ugyancsak sürgősen kívánatos. Joó Tibor JEGYZETEK 1. KSH: A Magyar Népköztársaság helységnévtára. Bp., 1973. 298. 2. Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye műemlékjegyzéke. Bp., 1976. 28. 3. Rados Jenő: Magyar kastélyok. Bp., 1939. 76. lap utáni térképen. 4. Rados i. m. 15. 5. Magyarország útikönyv. III. kiadás. Bp., 1971. 307. 6. Genthon István: Magyarország művészeti emlékei. Bp., 1974. XIX. 7. Nagy Iván: Magyarország csaláclai címerekkel és nemzedékrendi táblákkal. TM. Pest, 1858. 125—134. 8. Csikvári Antal: Abaúj-Torna vármegye. A vármegye műemlékei. Bp., 1939. 102. 9. Sziklay János és Borovszky Samu: Abaúj-Torna vármegve és Kassa. I. Bp., 1896. 295. 10. Nagy I. i. m. 126. 11. H. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok (XVI—XVIII. század). Bp., 1970. 185. 12. OL. Múzeumi Törzsanyag. Fasc. 126 1679. f. 3. 13. Ádám István—Sváb Antal—Szabó Gyula—Szabó Sándor: Hernád-menti táj, Hernád 'menti emberek. Encs, 1970. 79. 14. L. Pusztai: Marco Casagrande Dati Per La Storia Delia Cultura Classicists Ungherese. Bp., 1973. 116. 15. Nagy I. i. m. 125—134. 16. Sziklay—Borovszky i. m. 295. 17. Boronkay Iván: Római regék és mondák. Bp., 1962. 124—132. 18. Csikvári i. m. 102.