A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Kovássy Zoltán: A kolera és parasztlázadás Borsodban

„Minthogy tehát az idén ismét Miskoltz Várossába tettem által Lakásomat, azon Városba tudniillik a hol vettem eredetemet, hol neveltettem és ahol gyermekségemtül olta Szegény jó Anyám házánál tartozgattam. Végezetre a folyó Esztendőben a Veres híd utzában özvegy Csizmadiáné Budainé házában fogadtam Szállást, és már most ezen háznál vagyok Szegény Gyermekeimmel együtt." „Mi illeti egyébaránt ezen esztendőt, ebben az esztendőben olly rettenetes Nagy tél voltt, hogy illyenre alig emlékeztek a leg Öregebb emberek is, ugyanis még a multt October végén elkezdette a Nagy hideg reszkettni a Lakosokat, és az a Nagy kimondhatatlan Nagy havakkal egész Áprilisig tartott, a midőn a hóolvadások, a föld fagya fel olvadása a földet annyira el terítette a tenger vizekkel, hogy a hidak egymás után mind el hordattak a Sajón, és nagy üggyel bajjal tsak egyedül a Hosszú révi hidat lehetett meg tartani, a Zsoltzai és egyébb hidak mind el hordattak." „Fel viradván ennekutánna Isten kegyelmébül az 1831-ik Esztendő is", folytatja naplóját írója és mindjárt rátér a követválasztás eseményére. Majd négy teljes oldalt szentelt az egész országot, s Borsod megyét is megrázó történelmi eseménynek. „Június 28-ik napján ütött ki leg először Megyénkben az így nevezett Cholera betegség, vagy is az epekórság és mirigy, melly Galliciában már az előtt nagyon el terjedett, Megyénkben pedig, és a Tisza mellett fekvü Vármegyékben a Máramaros Vgyébül Sót szállítók által hozattatot be, temérdek Felső Rendelések, és a T. Ns. Vgyének a Májusi Köz Gyűlésben, úgy a Július 8-ik és 18-ik napjaiban tartott Köz Gyűléseiben számtalan hasznos, és idvességes határozatok tetettek, ezen felette veszedelmes nyavalyának meg akadályoztatására, mind a mellett is azonban a dögletes nyavalya a Megyének több helységében, és már Miskoltz Városában is el terjedni kezdett anynyira, hogy ha bár a Normálisra gyermekek Examenjeiket Július 15-ik és 16-án bé végezték és a Classificatiójok a tsak hamar el olvasodott, de a Gymnazisták közül, tsak 2. humanista oskolásbeliek, és a 4-ik esztendei Gramatisták adtak tanulásaikbul egyszerre 7 és fél naponként Examentokat, a többi Gramaticalis Oskolabéli gyermekek és tanulók pedig minden Examen nélkül, és Classificatio nélkül bocsájtattak szélyel: Tudniillik annyira elrettentette ezen nyavalya a Lakosokat, hogy egy mástul nagyon őrizkedtenek, a nagyobb összejövetel veszedelmesnek állíttatott, és közönséges imádságok rendeltettek, mert az ember halála némellyiknél 8, másoknál 12, vagy 24. óra alatt, meg történt." „Ezen nyavalyának vagy ne talán más hasonló betegségnek lett áldozattya Jó Sógorom Bartzikai Ferencz Ur, Paulikovics Susanna Sógor Asszonynak férje, a ki 13-ik Júliusban hirtelen meg betegedvén már 15-ikben estvéli órákban meghalálozott, és minden pompa nélkül, 16-án Bartzikán el temettetett." „Ezen irtóztató nyavalja September 10-ik napjáig, midőn Köz Gyűlés voltt a Fő Ispányi Helytartó B. Vai Miklós két Előadása szerint fel ment tsak a mi Megyénkben 6604 megholtakra, betegek voltak 14 114-en; az Szendrőben meg halálozottak száma mintegy 150 fejre megyén, a Miskoltzon meg halálozottaké pedig mintegy 700; az egész Magyar Országban meg halálozottaké pedig a N. M. Királyi Helytartó Tanátsnak September 13-án költ