A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Veres László: Adatok Borsod megye 18. század eleji újratelepülésének történetéhez

arról tanúskodnak, hogy a ráckevei műhely nemcsak a konzervatív hazai szerbek, hanem a görögök és makedorománok igényeit is kielégítette. A ráckevei kör magyarországi tevékenysége a hazai metabizánci művészet utolsó nagy fejezetét alkotta. Gyűjteményünk két táblája nem tartozik a műhely legreprezentatívabb alkotásai közé — mégis az utolsó hazai ikonfestő műhely működésének dokumentumaiként gyűjteményünk megbecsült darabjai közé tallóznak. Kárpáti László JEGYZETEK 1. Darkó J.: A metabizánci művészet stílusproblémái. Művészet, 1975/11. 41. 2. Petkovic' S.: Zivopis crkve Uspenija u Sprskom Kovinu. Zbornik Matica Srbska. 23. Novi Sad, 1959. 3. Somogyi A.: Régi szerb egyházművészet. (Múzeumok Központi Propaganda Irodája) Bp., 1965. 4. Socolan A.—Tóth A.: Zugravi ai unor biserici de lemm din nord vestül Roműniei. Muzeul Judetean Maramures. Marmatia I. Baia Mare, 1969. 49. 5. Berhanou A.: Les englises peintes du lac Tana. Le Courier, XXX, 1977. 14. Adatok Borsod megye 18. század eleji újratelepülésének történetéhez A 17. század végén és a 18. század elején a török pusztítások, a török elleni felszabadító harcok, majd a Rákóczi-szabadságharc és az ezt követő pestisjárvány Borsod megyében is a népesség és a termelőerők nagyarányú pusztulásával járt együtt. 1685-ben a megyében 489 lakott házzal szemben 780 üresen álló lakóházat számláltak össze. Egy 1688-ban készült tizedösszeírás szerint a megyében pusztatelepülés, azaz teljesen lakatlan volt ,, Sa jó-Német, Satta, Nekesen, Oszob (Ózd?), Disznós, Csenter, Velezd, Dédes, Balaton, Darócz, Járdánháza, Nadazdy, Szent-Márton, Visnyó, Maiinka, Tard, Abafalva, Rolik (Bolyk?), Domaháza, Omány, Samsony, Sikottou, Monosbél, Mogyorószeg, Kis-Barcza, Felső-Veleszd, Felső-Gezd és Bekölcze." Tíz év múlva pusztatelepüléssé vált Kövesd, Szentistván, Keresztes, Bábolna, Palkonya és Borsod is.

1 A Rákóczi-szabadságharc utolsó éveiben hatalmas pestisjárvány tombolt a megyében, s pusztításaival mintegy betetézte a korábbi időszak katasztrófáit. Ekkor halt ki teljesen Görömböly, Abod, Dövény, de sok más borsodi településből is jelentős számú áldozatot szedett a fekete halál. Egykorú feljegyzés szerint Miskolcról 6000 áldozatot, amit számszerűségében talán túlzásnak, de a katasztrófa méretét mindenképpen érzékeltetőnek tekinthetünk.Hiába települt be a 17. század utolsó és a 18. század első évtizedében egy sor település, így 1691-ben Szederkény, 1692-ben Felsőgyőr, 1693-ban Boldva és Aszaló, 1696-ban Nyárád, Szirák, Sajószöged és Sály, 1697-ben Viszló és