A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Komorovsky, Jan: Tradicná svadba u Slovanov (Ujváry Zoltán)

útépítés rohamos előrehaladásával árasztották el az országot. A XIX. század második felétől újra fellendülőben volt a bányászat és a vasipar, ezek legnagyobb vállalkozói az Andrássyak voltak. Gömör két legnagyobb vállalatának egyesülésével a Rimamurány—Salgótarjáni Részvénytársaság. A gazdasági élet fellendülése kedvezően hatott a város fejlődésére. Ez Rozsnyó külső képén is megmutatkozott, villamosították, kórházat építettek. Az első világháború után a város Csehszlovákiához került. Élesedtek a társadalmi ellentétek, egyre szervezettebb lett az osztályharc. Mindjárt az első években jelentősen megnőtt a munkanélküliek száma is. A városgazdálkodás mindezzel egyidőben a csőd szélére jutott. Hiába növelték az illetékeket, folyamodtak kölcsönügyletekhez, gyakran még ezek kamatjait is képtelenek voltak fizetni. Közben Rozsnyó városi rangját is elveszítette, a nagyközségek közé sorolták. A bécsi döntésen Rozsnyót Magyarországnak ítélték, de a város gazdasági helyzete a Horthy-rendszerben a háborús viszonyok között tovább romlott. 1945 után a város ismét a Csehszlovák állam keretei közé került, ahol ekkor már egy demokratikus államrend építése kezdődött meg. Ezt követően a kötet az 1945 utáni fejlődést elemzi. A kétkötetes munka példamutató alapossággal dolgozza fel a rendelkezésre álló forrásanyagot. Ugyanakkor néhány kérdést elnagyoltan, s elfogultságtól sem mentesen érint. Az 1. kötet a város történetét időrendi sorrendben, az első világháború végéig tárgyalja. Befejező része Rozsnyó kulturális életét ismerteti a XVI. századtól kezdődően. A 2. kötet a város első világháború utáni történetét három periódusra bontja A csehszlovák állam megalakulásától a bécsi döntésig tartó időszak, majd a második világháború tárgyalását egy a kulturális élettel foglalkozó fejezet követi. Hasonló felépítésű a város felszabadulás utáni korszakának ismertetése is. A kötet szerzői közül A. Lukác és I. Chalupecky fejezetei hoznak újat a történeti forrásanyag kiváló feltárása révén. A munkát nagyszámú fényképfelvétel illusztrálja. Bartha Elek Komorovsky, Ján: Tradicná svadba u Slovanov (Hagyományos lakodalom a szlávoknál). Bratislava, 1976. 308. 1. Univerzita Komenského. A szlovákok néprajzával foglalkozó művek a magyar néphagyomány interetnikus kapcsolatainak kutatása során rendkívül fontos forrásul szolgálnak. Különösen jelentősek azok a munkák, amelyek egy-egy témának az egész szlávságra vonatkozó feldolgozását nyújtják. Ilyen nagyigényű monográfia Ján Komorovsky fenti címen megjelent kötete. A szerző a szláv folklór kitűnő ismerője, a mű keletkezése idején a pozsonyi Komensky egyetem néprajzi tanszékének volt a munkatársa. Korábbi írásai közül számunkra különösen fontosak a Mátyás királlyal foglalkozó munkái. Egyik Mátyás-kötetét a Tékában ismertettük (MHK, 11. 1972.).