A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Orlovsky, Jozef: Stredo gemerské nárecia; Roman, Jan: Kokavské náracie (Ujváry, Zoltán)

folyam alapjáji nem lehet eldönteni, hogy az egész szlovák néprajzot befolyásoló változásról van-e szó, vagy pedig csak a Slovensky národopis egy rendhagyó évfolyamáról. Kíváncsian várjuk a választ. Niedermüller Péter Orlovsky, Jozef: Slredo Gemerské nárecia (Közép-gömöri nyelvjársok.) Martin. 1975. 272. 1. Vydavetel'stvo Osveta Roman, Ján: Kokavské náracie (Kokova nyelvjárása). Martin, 1976. 86 1. Vidavetel'stvo Osveta A néprajzi kutatás számára rendkívül hasznos adalékokkal szolgálnak a különböző területek nyelvjárásaival foglalkozó munkák. Ezekben a nyelvjárási anyag elemzéséhez többnyire bőséges szöveg kerül publikálásra. A lejegyzések a népélet különböző területeiről nyújtanak prózai, s gyakran verses recens anyagot. Jóllehet bár, hogy a nyelvész az anyag gyűjtése során nem törekszik — ez nem is célja —, a néprajzi szempontok érvényesítésére, azonban a pontos nyelvjárási lejegyzéssel az adott területen kutató etnográfusnak ad kellő alapot a hagyomány sokszínűbb feltárásához. Különösen a tárgyi kultúra területén jelentősen hozzájárul a terminológiai adatok pontosításához. A vegyes lakosságú falvakban, a nemzetiségi területeken az interetnikus kapcsolatokra, az átadásátvétel kérdéseire nyújtanak megbízható példákat. A gömöri nyelvjárással foglalkozó két kötet közül elsőként említjük Jozef Orlovsky munkáját, amely a középső gömöri területek nyelvjárásairól nyújt áttekintést. A gömöri nyelvjáráskutatás történetében fontos előzménynek számít S. Tóbik tanulmánya (1957), amely mintegy alapul szolgált Orlovsky kutatásához. A szerző a közép-gömöri nyelvjárás területéhez 32 falut sorol. Ezen belül két nagyobb csoportot különböztet meg: a Ratkó-völgy és a Murány-völgy falvainak nyelvjárását. Különösen figyelemre méltóak számunkra a közvetlen nyelvhatár menti falvakból való adatok. A példák tanulmányozása nyomán a kölcsönhatások egész sora figyelhető meg. Kár, hogy ezekre a szerző nem tér ki. Hasznos lett volna, ha a magyar nyelvjáráskutatás eredményeit tekintetbe vette volna. A nyelvészeti kívánalom mellett azonban kárpótolnak bennünket a különböző falvakból való történetek, mondák, adomák, köszöntő-koledáló szövegek. Példaként említjük a magyar hagyományokban is széles körben ismert mondát a kalász megrövidüléséről. A hagyomány szerint a hajdani időkben a búzaszálon három-négy kalász is volt, bőséggel volt búza. Egy ember kenyérrel törölte a fenekét, ezért az isten büntetésül csak egy kalászt hagyott a búzaszálon. A demon meridianum hagyománykörébe tartozik a poludnicáról szóló történet, amely a magyar délibaba hiedelemkörébe kapcsolódik. Az interetnikus kapcsolatok tekintetében sok tanulsággal szolgál Ján Roman munkája Kokava (Kokava nad Rimavicou) nyelvjárásáról. A falu, amelynek a század elején Rimakokova volt a neve, a losonci járásban fekszik, lélekszáma