A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Slovensky národopis, 1978. (Niedermüller Péter)

Slovensky národopis XXVI. Bratislava, 1978. 680. J. Aki több éve figyelemmel kíséri a Slovensky národopis egyes évfolyamait egyértelműen megállapíthatja, a folyóirat tematikája, szerkezete, egész beállítottsága fokozatosan megváltozott. (Mivel a szlovák néprajztudomány központi folyóiratáról van szó, joggal feltételezhetjük, hogy a szlovák néprajz egészében beállott változások tükröződnek itt.) Az egyes számokból mindinkább kiszorultak a tárgyukban-tematikájukban, területi kötöttségükben konkrét esettanulmányok, s a hangsúly áttolódott az általánosabb jellegű, elméleti, metodikai, tudománytörténeti tanulmányok közlésére. Ez a folyamat pregnáns módon figyelhető meg az 1978. évi számokban. Az elméleti tanulmányok közül ki kell emelni Pranda A. munkáját (2:235— 268) a szlovák falvak értékrendszerében bekövetkezett változásokról. A szerző az eddigi eredmények összefoglalására és mintegy általánosítására törekszik, s megbízható képet nyújt az értékrendszeri változások lényegéről. E nyitó tanulmány mellett a második szám többi írásai is a jelenkutatás témaköréhez kapcsolódik. Összefoglaló áttekintéseket olvashatunk a városi családok struktúrájáról (2:285—301), a hagyománynak a mai falusi családok életében játszott szerepéről (2:269—284), valamint a farsangi szokások változásairól (2:302—315). A negyedik számban szintén találunk néhány egymáshoz kapcsolódó elméleti írást, amelyek egy, a néprajzi modellek, a néprajzi modellálás problémájával foglalkozó konferencia anyagát képezték (4:602—646). A folklór, a szövegfolklór területéhez kötődő cikkek közül kettőt kell külön is megemlítenünk. Horálek K. tanulmánya (1:134—145) a mesék, mesemotívumok interetnikus kapcsolatait vizsgálja, s eközben jelentős mértékben utal magyar párhuzamokra is. Gasparikova V. (4:560—571), a népi próza különböző műfajai között megfigyelhető integrációs tendenciákat elemzi, elsősorban a szláv népek körében. Fontos tanulmányt írt még Krekovicova E. a népdalok funkcionális szempontú elemzéséről (4:572—587), valamint Lescak M. Pavel Dobäinsky folklorisztikai munkásságáról (4:547—559). E tanulmány kapcsán tegyünk említést még két tudománytörténeti áttekintésről. Frolec V. (1:3—38) a Slovensky národopis negyedszázadának áttekintésére vállalkozott, elsősorban az egyes számokban megfigyelhető tematikai, elméleti-módszertani tendenciák bemutatására helyezve a hangsúlyt. Nélkülözhetetlen összeállítás Kubová M. bibliográfiája (1:169—232), amit a magyar kutatóknak különösen számon kell tartani. Végezetül hangsúlyoznunk kell a szlovák néprajzi atlasz egyes térképlapjaihoz kapcsolódó hosszabb-rövidebb kommentárokat. Különösen tanulságos Podoíáíc J. juhtartással kapcsolatos nyelvészeti-néprajzi fejtegetése (4:601—625). De igen jól sikerült összefoglalást írt Kahounová E. a szőlőmetsző késekről (2:326—341) és Stolicná R. a burgonyás ételekről. Talán e rövid ismertetésből is kiderült, mi a bevezetőben említett változásoknak a lényege. A Slovensky národopisnak ez az évfolyama nem reprezentálja a szlovák néprajz ismert és hagyományos szemléletét, a gazdag anyagismeretet, a területi kötöttséget, a klasszikus néprajzi megközelítést. Egy év-