A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Dobosi László: Az alsószuhai szőlőbirtokosság

meg 1944-ig. 1932-ben a szőlőpásztornak komenció képpen járó 10 köböl szemes terményt kért hites és a szőlőpásztor szedte be a szőlősgazdáktól szeptemberben, az újonnan kimutatott területük arányában. 1945-ben „az eddig ismert búza-gabona mennyiségen felül, a szőlőn átvezető utak használója és minden szőlősgazda egy pengő bocskorpénzt fizetett" a szőlőpásztornak. 1947-től 1 pengő volt a bocskorpénz. 1954-től már nem márciustól márciusig, hanem június 1-től október 31-ig tartott a szőlőpásztor megbíztatása. Szabó Lajos így tovább nem vállalta a szőlőőrzést, és 32 évi szolgálat után megvált a szőlőbirtokosoktól. Az új szőlőpásztort már csak augusztus 1-től október 31-ig, vagyis az érés idejére fogadták meg. 1955-ben szeptember 15-től szüretig fogadott a gazdaközösség szőlőpásztort és pénzben fizették. Nagyobb szőlőbirtokos 15 forintot tartozott szüretkor k^izetni a pásztornak. Ezzel meg is szűnt az a szőlőbirtokosokból álló hegyközségi közösség, aminek a szabályzatát 1909-ben kialakították, s csak annyi maradt meg, hogy a szőlőérés idejére a községi mezőőrtől függetlenül fogadtak egy szőlőpásztort, akinek 1964-ben 1430 Ft összeget fizettek. A szőlőpásztor kunyhóját az Őrhegy-tetőre állították, onnan az egész szőlőhegyet belátta. Büntetések Az 1909-ben kialakított alapszabály részletesen tartalmazza a hegyközséghez tartozó szőlőbirtokosok kötelességeit és meghatározza azok be nem tartásával szembeni büntetéspénzek összegét is. Ugyanígy a szőlőkben kárt tevők büntetését is, és ennek érvényt is szereztek. 1910-ben 3 db fának a más szőlőjében való kivágásáért 5 korona büntetéspénzt fizettek be. 1909-ben 10 korona, 1911-ben 35 korona büntetéspénzt fizettek. 1913-ban Kovács Miklósnak 3 marháját hajtották be a szőlőhegyről, s a kártételért 3 koronát tartozott fizetni. 1921—23. évben mind nehezebben fizették meg a büntetéspénzeket, ugyanakkor szaporodott a szabálytalanság. Gyakrabban megsértették a hegyközség rendjét. Ennek ellensúlyozására felemelték a büntetéspénzeket. 1922-ben „Borzi Lajos juhász számadót megbüntették 2000 koronára, mert a szőlő hegyen legeltetett". 1923-ban már minden marha után 10 000 koronát kell fizetni a tulajdonosnak. 1924-től a pénz értéktelenedése miatt a szőlőpásztor minden bejelentett marha után 10 kg mindenkori értékét kapta meg, mint nyargaló pénzt. 1925-től az eredetileg megállapított büntetéspénzt aranykoronában számították. Aki a bírságot nem fizette, attól a putnoki közigazgatási bíróság hajtotta be az összeget. 1929-től a közgyűlés határozatilag kimondta, hogy „aki más tulajdonát kaszával vagy sarlóval, vagy gyümölccsel megkárosítja, azt az illetőt a szőlő gyűlés alkalmával 2 pengőre büntettetik, a kár azon felül megbecsülés után fizetendő a kódorgó marha, vagy állat után ugyan így, és ennek ötöd része a szőlőpásztoré'". Azok ellen a szőlősgazdák ellen, akik az utakat és gyepüket területükön nem tartották rendben, a szőlőbíró bejelentésére a közigazgatási bíróság járt el. Az 1933. évi közgyűlés határozatilag kimondotta, hogy az a szőlőbíró, aki megválasztását nem fogadja el, vagy lemond, 5 pengőt tartozik fizetni. Ugyancsak 5 pengő büntetéspénzt fizet az, aki a szőlő gyepűjét kipusztítja, ha nem