A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Fehér Ágnes: A burgonya szerepe Komlóska népi táplálkozásában

Húsvéti, karácsonyi böjtök idején nagypénteken, nagyszerdán olajban sütött, sózott krumplit fogyasztottak (perohe szkosujkáme). Az idősebbek böjti időszakokban ma is ezt fogyasztják, mint elsőrendű böjti ételt. Különösen az új krumpli felszedésekor fogyasztották a hamuban sült krumplit. Ilyenkor a krumpliföldön az egy csoportban dolgozók körbeültek, tüzet raktak, és a már parázsló tűzön héjában megsütötték a burgonyát. A burgonyát más ételek készítésekor is felhasználják. Különböző levesekbe is tesznek ízlés szerint néhány szem burgonyát. Húsok mellé is gyakran fogyasztják a zsírral összekevert tört krumplit. Kisgyermekek táplálkozásánál is döntő szerepe volt a növénynek. A fogatlan, néhány hónapos kisgyermekeknek főtt, összetört krumplit adtak, melyet vajjal, vagy tejföllel ízesítettek. Nagyon sok háznál még ma is megtalálható a fából készült, recés talpú krumplinyomó, mellyel a főtt krumplit törték össze. A burgonya egyéb felhasználása A burgonya komoly szerepet töltött be az állatok táplálkozásában is. A szarvasmarhának nyersen is, főzve is adták. A sertésnek a főtt burgonyát moslékba keverve adják. A baromfiak nyersen, apróra összevágva, vagy főzve, darával keverve kapják. Ma már ritka a házilag készített keményítő a faluban. A hámozott, nyers, reszelt krumplit egy tiszta fehér ruhába tették, kinyomkodták a levét egy lapos tálba. A keményítő hamarosan leülepedett az edény aljára, ekkor leöntötték róla a vizet és megszárították a keményítőt. Az idősebb asszonyok ma is szívesebben használják fel a saját készítésű keményítőt, mint a boltban kapható gyári készítményt. Régen a burgonya megszárított, apróra összetört levelét papírba csavarták és dohány helyett szívták. Hiedelem, gyógyászat A burgonya gumóját kezdetben féltek fogyasztani mondva, hogy betegséget okozott, bár erre a régi öregek is már csak hallomásból emlékeznek. A népi gyógyászatban a keléses daganatra teszik a nyers krumplit, állítólag nagyon jól „kiszívja" a sebet. Ha valaki „elcsapja a hasájr', legjobb gyógyszer és diétás étel a vízben főtt, sós burgonya. A krumplinak több generációra visszamenőleg elsőrendű szerepe volt a falu táplálkozásában. ínséges időszakokban, háborúk idején a kenyeret pótolta, ezért több adatközlő is a burgonyát fontosabb növénynek tartja, mint a búzát. Komlóska lakóinak asztalára szinte mindennap került krumplis étel. Szegényebbek, módosabbak egyaránt fogyasztották, azonos módon elkészítve. Komlóska népi táplálkozásában — mint a fentiekből kitűnik —, a burgonyával kapcsolatban ma is a régi elkészítési formák vannak többségben. A falu férfilakosságának döntő része eljár a faluból, más városokban és falvakban dolgoznak, tehát a falu élete nyitottabbá vált, ennek ellenére a táplálkozási struktúrában ez nem nagyon tükröződik. Az ősi ételeket ma is fogyasztják, mint régen.