A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Vas Tibor: Gabonatárolók Tornaszentandráson

2. kép. A hőtechnikai működés sémája egyszerű és jó megoldást találnia. Jobb helye van itt még ma is az élelemnek, mint a házbeli kamrában. Az oromfalon hagyott kis nyílások jó szellőzést biztosítanak és a tető jó működése miatt nem romlik meg az élelem (3. kép). A földszintet és a padlást elválasztó födém szintén fából készült. A két hosszabbik falra 80—120 cm-enként fekszenek fel a gerendák. Ezeket felülről 5—6 cm vastag deszkázat borítja, alkalmanként még tapasztják is. A földszinten padlóként ledöngölt földet alkalmaztak. A nyílászárók egy-, illetve kétszárnyú vésett faajtók. A kamrák helye a telken minden esetben ugyanaz. Tornaszentandrás és a Bódva-völgyi falvak egyutcás, szalagtelkes települések. A keskeny telken — a helyhiány miatt —, csak az egyik oldalra építhettek. A szokásos módon az utca felől van a lakóház, utána következnek az istállók, ólak, s hátul keresztben a csűr. A konyha mellé épült egy belső kamra is, de a tárgyalt kamrák —• főleg eltérő szerkezetük miatt —, különálló épületek. Gabonatároló funkciójuk következtében a csűrhöz kellett közel kerülniük, tehát a csűr és az ólak között volt a helyük. A gabonát ide könnyen átszállíthatták, az udvarról szemmel tarthatták és nem bontották meg vele a ház szerkezeti egységét (4. kép). A bejárat minden esetben az udvar felőli rövidebb oldalon van. A földszint osztatlan tér, itt álltak a gabonát tároló hombárok. Ma már csak szerszámokat, hordókat és egyéb eszközöket tárolnak itt. A Szabadság utca 22. számú ház kamrájában még ma is használják a kézi gabonaőrlőt, a maimocskát. A gabona szellőzését a földszint falába vágott kisméretű nyílás segíti. Ennek