A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Niedermüller Péter: A tavaszi és nyári ünnepkör szokásai a zempléni hegyvidéken

Szent György után egy nappal Márk napján szenteltetik a búzát (kivéve Rudabányácskát, ahol a búzaszentelést Szent György napján tartják). Abaújalpáron a templomban szenteli meg a pap a búzát. A még zöld vetést már korábban odakészíti a harangozó egy kis asztalon az oltár mellé. A mise végeztével a pap ezt megáldja. A szentelt búzából mindenki visz haza és otthon a szobában a szentkép mellé teszik. Ma már Mogyoróskán, Rudabányácskán is így történik a búzaszentelés. A többi faluban e napon kimegy a nép a pappal a mezőre. Az emberek a templomnál gyülekeznek, majd zászlókkal, énekelve kivonulnak a határba. Ott imádkoznak, a pap pedig a négy égtáj felé hintve a szentelt vizet, megáldja a határt. Ténylegesen csak egy határrészt szentel meg, ez azonban az egész határra vonatkozik. Éppen emiatt minden évben más-más dűlőbe mennek. A leányok a zöld vetésből koszorút kötöttek, amit a templomi zászlókra akasztottak. A megszentelt búzából mindenki tépett magának pár szálat, s az imakönyvébe tette, ahol a következő évig őrizte. Volt, aki többet vitt haza a szentelt búzából és amikor nagy vihar volt, a tűzbe tette.

13 Szent János napja Boldogkőújfaluban és Boldogkőváralján fogadott ünnep. Mindkét faluban egy régi, nagy jégverés emlékére fogadták meg e nap megünneplését. Vizsolyban búcsút is tartanak. Máshol, így Mogyoróskán, Óhután, Baskón, Rudabányácskán gyógyfüveket szenteltetnek ezen a napon. Regécen úrnapján van fűszentelés. Leggyakrabban lisztesfüvet, gyújtovácsit, kéktarajú füvet, fodormentát, százezerjó füvet, kakukk füvet, rettegő füvet, tisztes füvet, Szent Antal tüzét szenteltettek. Ezeket a füveket az erdőben, árok partján, a mezőn szedték össze és gyógyításra használták, a jószágot füstölték meg vele, vagy a tehenet itatták meg a főzetével elléskor. Azt a gyermeket, aki éjszaka nem tudott aludni, gyakran felébredt („felrettegett"), rettegő fű levében fürösztötték meg. A Szent Antal tüze elnevezésű gyógynövényt akkor főzték meg, amikor a gyermeken sok, vörös, erősen viszkető kiütés jelentkezett. A gyermeket megfürösztötték ebben a lében, s így betegsége hamarosan elmúlt.

1

'

1 Pünkösdkor Rudabányácskán minden ház kapujára egy kis hársfagallyat (Konari, na ljipi) erősítenek. Ezt egy hétig ott tartják, majd leveszik és a kerítésbe teszik. Rudabány ácskai hiedelem szerint pünkösd első napján nem szabad lefeküdni napközben, mert különben megdől a búza. a szénát elviszi a víz. Mogyoróskán, Regécen és a Hutákban pünkösdkor, Rudabányácskán május elsején, vagy ha az hétköznapra esett, május első vasárnapján májusfát állítottak a legények kedvesüknek. A májusfa általában zöld, lombos gally, vagy kisebb fácska volt, amit a legények a leányok házának a kapujára, kerítésére szögeltek. Rudabányácskán azonban olyan nagy bükkfát vagy gyertyánt állítottak, hogy csak három legény tudta lehozni az erdőből. Ilyenkor a barátai segítettek a legénynek lehozni és felállítani a fát. A legények pünkösd előtti éjszaka, Rudabányácskán szombaton éjszaka mentek ki az erdőbe a fákért. Természetesen erősen vetélkedtek egymással, hogy ki tud szebb, dúsabb gallyat, nagyobb fát hozni. Általában hajnalra, de még virradat előtt tértek vissza és erősítették a kerítésre, kapufélfára az ágakat. Az a legény, aki a jegyesének állította a fát, orgonavirággal, kendővel, piros, fehér vagy zöld szalaggal díszítette azt. Rudabányácskán már előre értesítette a legény a