A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Niedermüller Péter: A tavaszi és nyári ünnepkör szokásai a zempléni hegyvidéken

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK A tavaszi és nyári ünnepkör szokásai a zempléni hegyvidéken Népszokáskutatásunk számára a zempléni hegyvidék többé-kevésbé ismeretlen terület.

1 Pedig a falvakban számos népszokás még ma is megfigyelhető, az emlékezet nyomán az egész szokás- és hiedelemrendszer rekonstruálható. Jelen tanulmányunkban a tavaszi és nyári ünnepkör szokásaiból mutatunk be néhányat. A húsvétot megelőző nagyböjti időszakot

2 már csak az egyházi előírások miatt is szigorúan megtartották. A nagyböjt március elején, általában hamvazószerdával kezdődött, és hét héten keresztül tartott. Hamvazószerdához alig fűződik említésre méltó szokás. Ezen a napon a római katolikusok hamvazkodtak, amihez régebben a nagyszombati szentelt tűz hamuját használták fel. Mogyoróskán azt tartották, hogy hamvazószerdán nem szabad fonni és varrni, mert az apró jószág görbe nyakú lesz. A legtöbb faluban, főleg a görög katolikusok, már ezen a napon csak tejes ételeket készítettek. A böjti időszak kezdete előtt mindenütt félretettek, vagy gondosan kifőztek néhány fazekat, edényt, s a böjtben csak ezekben főztek, készítették az ennivalót. A tényleges böjt csak a hét két vagy három napjára vonatkozott. A falvak többségében szerda és péntek a böüös nap. Mogyoróskán, Rud ab anyácskán, hétfő, Regécen pedig szombat is annak számított. Ellenben Baskón hétfőn megengedték a zsíros ételek fogyasztását, húst azonban csak vasárnap ehettek. Böjt idején csak olajjal főztek és sütöttek. A leggyakoribb böjti ételek a káposzta, krumpli, bab. gomba (ez főleg Baskón és Rudabány ácskán), gyümölcsleves,

1

'' tejes krumplileves, tejbedara, csipetketészta, szilva, körte, alma, tej és tea voltak. Boldogkőváralján nagyon kedvelt böjti táplálék volt a korpacibere. Ezekből az alapanyagokból egész sor különféle ételt tudtak készíteni az asszonyok, ennek ellenére a böjti táplálkozás igen egyhangú volt. Ma már jobbára az idősebbek tartják a böjtöt, a fiatalok csak pénteken tartózkodnak a húsételektől. Érdemes néhány szót szólni a böjti periódus egyéb vonatkozásairól is. Ebben az időszakban mindenféle mulatság, szórakozás tiltva volt. Ha még volt hó március végén, a lányok hajnalban kimentek az udvarra és a hóval megmosták az arcukat, hogy szépek legyenek, regéd hiedelem szerint, hogy ne legyenek szeplősek. A fiatalok szórakozásai is igen csendesek voltak. Mogyoróskán, Regécen, Baskón a legények nem járhattak a leányokhoz. A kocsmába is csak ritkán jártak az emberek. Mogyoróskán az idősebbek még emlékeznek arra, hogy a böjtben a férfiak nem dohányoztak és nem ittak szeszes italt. Mogyoróskán nagyböjt harmadik vasárnapját keresztesvasárnapnak nevezik. A leányok e napon végigjárták a faluban, illetve a falu határában levő ke-