A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Előadások - Petercsák Tivadar: Tízéves a szerencsi múzeum

kai. Úgy vélem, hogy erre csak a vár műemléki helyreállítása után kerülhet sor. A helytörténeti gyűjtemény tárgyi és dokumentációs anyagból áll. Elsősorban Szerencs, de ezenkívül a járás néhány községének történetére, a cukorés csokoládégyár múltjára vonatkozó, a felszabadulással kapcsolatos tárgyi és írásos anyagot tartalmaz. A továbbiakban a gyűjtőmunkát a járás többi községére is kiterjesztjük és nagy súlyt fektetünk a szocialista építés korszaka emlékanyagának összegyűjtésére. A helytörténeti anyaggal szoros kapcsolatban áll néprajzi gyűjteményünk. Eddigi néprajzi tárgygyűjtéseinkre ez esetlegesség volt jellemző. így a paraszti életmód különböző tárgyi emlékei találhatók múzeumunkban, de nem rendelkezünk a gyűjtőterület minden faluját, s a hagyományos népi műveltség különböző oldalait teljes mélységében dokumentáló tárgyi anyaggal. Néprajzi gyűjteményünkben többek között megtalálhatók a hagyományos földművelés, a kihalóban levő kismesterségek, a paraszti szövés-fonás eszközanyaga, a paraszti lakáskultúra néhány darabja, egyszerűbb és díszesebb használati tárgyak. Itt is a tematikus és több községre kiterjedő néprajzi tárgygyűjtést tervezzük a jövőben. Kiemelt feladatnak tekintjük a taktaközi halász-pákász életmód eszközeinek megmentését, egy-egy tipikus parasztgazdaság felszerelésének, egyegy kismesterség műhelyegyütteseinek, jellegzetes paraszti lakásbelsők darabjainak összegyűjtését, valamint a szerencsi munkásság életmódját, munkakörülményeit reprezentáló tárgyi anyag gyűjtését. A tárgygyűjtéssel párhuzamosan természetesen tudományos kutatómunkát, adatgyűjtést is végzünk, melyek anyagát adattárunkban őrizzük. A tudományos adatgyűjtés fehér foltjainak felderítésében, a feladatok súlypontozásában hasznos segítséget nyújtanak az utóbbi években a múzeum által szervezett tudományos tanácskozások. Ezek a gyűjtőterületünkkel kapcsolatos eddigi kutatásokat összegezték. 1975-ben és 1976-ban a Zempléni-hegység, 1977-ben pedig a Taktaköz szerepelt programunkban. Kevés ismerettel rendelkezünk Szerencs történetének egyes korszakairól: pl. a középkori mezőváros gazdasági, társadalmi viszonyairól, a Hegyalja kapujában betöltött sajátos helyzetéről; a földművelés és szőlőtermesztés súlyáról; kereskedelmi központ szerepéről. De sorolhatjuk a cukorgyár történetének, a helyi munkásmozgalom és a felszabadulás korának kutatásában meglevő hiányosságokat. További kutatásokat igényelnek az alábbi témák: az 1605-ös Bocskai országgyűlés, a szabad királyi városi kiváltságok tartalma és hatása, a Rákócziak és Szerencs kapcsolata, a szerencsi vár uradalmi központ szerepe. Néprajzi témák közül sürgető a taktaközi mocsarak lecsapolása előtti életmód komplex vizsgálata, a Harangod-vidék jelentős állattartásának, népszokásainak és hagyományainak összegyűjtése, a Hernád-völgy déli részében és a Taktaközben megtalálható kertes települések elterjedésének, a népi építkezés sajátosságainak tisztázása, a kisiparok és a munkáséletmód kutatása. Petercsák Tivadar