A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Előadások - Petercsák Tivadar: Tízéves a szerencsi múzeum

látogatónk volt. 1976 tavaszáig állt a Képes levelezőlap története, a Helytörténeti és Magyar ex libris a XX. században c. állandó kiállítás. Ezek mellett a múzeumi hónapok alkalmával a járási úttörőházban voltak időszakos tematikus képeslap-kiállítások, de részt vett a múzeum évfordulós dokumentációs kiállítások rendezésében is. 1975-ben nyílt meg a Rákóczi-vár helyreállított része, s itt a múzeumi időszakos kiállítások számára is több lehetőség nyílt. Itt rendeztük meg többek között a miskolci festők tárlatát, Dómján József színes fametszeteinek bemutatóját és a Borsod megye népművészete kiállítást. Egyik leglátogatottabb kiállításunk volt az 1977-es kőzetkiállítás Baffy György magángyűjteményéből. 1976-ban lebontottuk a régi állandó kiállításokat, felújítottuk a termeket, s új távlati kiállításrendezési tervet dolgoztunk ki. Képeslap- és kisgrafikaanyagunkból évenként változó, tematikus kiállításokat rendezünk. így frissíteni tudjuk az anyagot és több lapot mutathatunk be látogatóinknak. Nagy sikere és látogatottsága volt az 1976-os Rákóczi-emlékkiállításnak, melyet a Magyar Nemzeti Múzeum segítségével rendeztünk. Munkánk során állandó és szoros kapcsolatban állunk a járási és nagyközségi kulturális intézményekkel, a művelődési központtal, könyvtárral és az úttörőházzal, valamint az oktatási intézményekkel. Kiemelt feladatnak tekintjük a munkásművelődés segítését, felvettük a kapcsolatot a helyi üzemekkel. A továbbiakban részletesebben szólok a múzeum történeti, néprajzi gyűjteményéről, ezzel kapcsolatos jövőbeli elképzeléseinkről. Történeti gyűjteményünk két részből áll. Ide tartozik képes levelezőlap-anyagunk és helytörténeti vonatkozású tárgyi gyűjteményünk. A képeslapot kultúrtörténeti értéke, nagyszámú városképi ábrázolása miatt soroljuk történeti gyűjteményünkhöz, de ezenkívül technikai sokrétűsége miatt képeslap-történeti szempontból is jelentős. A szerencsi képeslapanyag különböző korú és témájú lapokat tartalmaz. Legnagyobb számú a városképi gyűjtemény, melyben úgyszólván az összes magyarországi helységre vonatkozó lapokat megtaláljuk, melyeket a múlt század végétől napjainkig forgalomba hoztak. De alig van olyan ország, melyből ne lenne tájképi lap a múzeumban. Érdekességük mellett kultúrtörténeti jelentőségűek a színészeket, színházi jeleneteket, vagy a tánc, a divat egyes korszakait megőrző képeslapok. A gyűjtemény képeslap-történeti ritkaságokat is őriz. Ilyenek a rénszarvasbőrből, fakéregből, háncsfonatból, gobelinből vagy japán selyemből készült levelezőlap-különlegességek. Érdekesek a különböző anyagok — pl. textil, papír, haj, virág — felhasználásával készült ún. kollázslapok, a hímzett, domborított és préselt táj-, virág- és üdvözlő lapok. Az első világháború előtt divatos összerakható levelezőlap-sorozatok közül a múzeum francia kiadású értékes Napóleon-sorozatokkal rendelkezik. Egyedi készítésűek a forgatható tükrös lapok, az ún. mozgó fényképek, vagy a szétnyitható és legyező alakú lapok. Technikai érdekességek a változatos témájú átvilágítható képeslapok és a századfordulón készült térhatású vagy hanglemezes lapok. A képes levelezőlapok technikai kivitelezése sokféle lehet. A döntően grafikai és fotóeljárással készült lapok mellett a kézi festésű vagy az égetett technikájú képeslapok is megtalálhatók a gyűjteményben. A szerencsi képeslapanyag történeti szempontból legértékesebb része a városképi gyűjtemény, mely sok segítséget nyújthat a helytörténeti kutatás számára is. A képes levelezőlap nemcsak üdvözletek, jókívánságok közvetítésére szolgál, de a rajta szereplő