A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Előadások - Petercsák Tivadar: Tízéves a szerencsi múzeum

Tízéves a szerencsi múzeum A múzeumalapítás gondolata Szerencsen az 1960-as években fogalmazódott meg, lelkes lokálpatrióták, a múlt emlékei iránt érdeklődő szerencsiek körében. 1961-ben bontakozott ki a helyi honismereti mozgalom, melyben jelentős szerepe volt Angyal Bélának, a múzeum későbbi igazgatójának. Ekkor szervezték meg a járási úttörőház honismereti szakkörét, majd 1963-ban az akkori művelődési klub keretében felnőtt honismereti kör is alakult. Mindkét kör célja az volt, hogy kutassa és gyűjtse Szerencs múltjával, lakóinak életmódjával kapcsolatos tárgyi és írásos emlékeket.* A szervezettebb gyűjtőmunka 1965-ben indult meg, amikor a kör tagjai a községi tanács támogatásával felhívást intéztek Szerencs lakóihoz, „Muzeális Gyűjtemény" létesítése érdekében kérték a lakosság segítségét: „A gyűjtéssel meg akarjuk menteni községünk történelmi múltjának kallódó értékeit, közelmúltunk és jelenünk fejlődésének jelentős dokumentumait és emlékeit" — írják a felhívásban. A gyűjtőmunka szervezésében és lebonyolításában többek között részt vett Angyal Béla, Erdei Ferenc, Farkas István, dr. Petrikovits László és Siska Gábor. A bekerült természettudományi, történeti, néprajzi és képzőművészeti tárgyakat, dokumentumokat a Rákóczi-vár egyik termében kialakított szakköri helyiségben tárolták. A honismereti kör tagja volt egy nagy hírű magángyűjtő, dr. Petrikovits László helybeli fogorvos, aki ekkor már több évtizede gyűjtötte a régészeti, történeti és néprajzi emlékeket, de különösen kiemelkedő és Magyarországon egyedülálló képeslapgyűjteménnyel, jelentős ex libris anyaggal rendelkezett. Neve az országhatárokon túl is ismert volt, tevékenysége messze meghaladta az egyszerű időtöltést, gyűjteményét tudományos alapossággal rendszerezte, az nagy kultúrtörténeti értékkel bírt. Petrikovitsnak régi vágya volt, hogy Szerencs múzeummal gyarapodjon, s annak a képeslapanyag révén sajátos jellege is legyen. 1963-ban ajánlotta fel először 400 ezer darabos képes levelezőlap-anyagát, ex libris gyűjteményét, tudományos könyvtárát és helytörténeti anyagát a községnek, hogy abból múzeumot létesítsenek. Felajánlása szerencsésen találkozott a helyi honismereti mozgalom célkitűzéseivel és 1967-ben sor kerülhetett a Szerencsi Muzeális Gyűjtemény megnyitására. 1967. július 15-én kelt dr. Petrikovits László adománylevele, s a felajánlott több mint 400 ezer darab képeslap, helytörténeti vonatkozású tárgyi és dokumentációs anyag, tudományos könyvek képezték a Muzeális Gyűjtemény alapját. Ehhez kapcsolódott a honismereti kör szervezésében összegyűjtött helytörténeti anyag. A községi tanács által biztosított két helyiségben, a mai kiállítótermekben nyílt meg az állandó képes levelezőlap bemutató és a helytörténeti kiállítás. Ettől a naptól, tehát (1967. július 15-től) számíthatjuk a szerencsi múzeum létezését, noha ekkor még csak Muzeális Gyűjteményként működött. A gyűjtemény és a képeslap-kiállítás megnyitásához kapcsolódóan a * Az előadás 1977. október 14-én hangzott el Szerencsen a Tízéves a szerencsi múzeum tudományos tanácskozáson.