A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Sasvári László: Az észak-magyarországi görögséggel kapcsolatos népnevek

Az arnót szó jelentését vizsgálva, nehezen dönthető el, hogy jelen esetben albánokról, vagy makedorománokról van-e szó. Az albán jelentés mellett szólna az, hogy a XVIII. század közepén az egri görögök között élt az Albanszky családnév/'

1 Feltűnő, hogy az egyik Heves megyei városban, Egerben görög kereskedőket, a másik Heves megyei városban, Gyöngyösön arnótokat említenek. Ez azt mutatja, hogy zömmel más-más népelem az uralkodó mindkét helyen. (Az egri „arnótok" esetleg Gyöngyösről származtak át!). A Hajdúságban 1702-ből találunk Arnóth családnevet; az akkor még hajdúvárosnak számító Polgáron a szabadosok között szerepelt Arnóth István/'

2 MACEDÓNIAI. Karácsony Sándor kezesleveleiben szereplő macedóniai, illetve macedóniai görög kifejezésekben az ország Macedónia nevének i melléknévképzős változata található. Az 171 l-es harmincadnaplóban több görög nevével kapcsolatosan „Graecus Macedoniensis" olvasható. A magyar köznyelvben is a macedóniai görög kifejezés állandósult, így érthető, hogy a miskolci templom nyugati bejárata feletti görög nyelvű táblának (1784) a szövegéből az építtetőkre vonatkozó részt így fordították: „Építették a macedóniai görög kereskedők."

44 Pikó Mózes miskolci ortodox lelkész felhívta a figyelmünket, hogy a tábla szövegében a makedovlach szó szerepel. Egy iskolai okmányon pedig ez olvasható: „A Miskolci Macedo Valachusok Oskolája."

45 A magyar köznyelv macedóniai görög, macedon-görög vagy macedón szavának a jelentése 'makedovlach' tehát sok esetben, a tudomány és a szakirodalom nyelvében ezt fejezi ki a makedoromán vagy a macedoromán szó. A Balkánon, Románián kívül is vannak románul beszélő népcsoportok, így az albán határ mentén, Macedóniában. Ezeket nevezzük makedorománoknak. (További elnevezéseik még: árumén, cincár, kucovlach.) Az anyanyelvüket csak egymás között használták, a kereskedelem és az irodalom, iskolázás nyelve a görög/''

1 Az előbbiekben idézettek alapján látjuk, hogy a miskolci görögség lényegében makedoromán volt. Pesten a Petőfi téri ortodox templom építésének kezdetekor készült okmányokban, névsorokban, 1789-ben szerepelnek a nevek után megkülönböztetésként, hogy makedoromán, arnót vagy görög/'

7 Füves Ödön megállapította a makedoromán nevek egyes jellemzőit, ilyen az a végződés és a névben szereplő s meg cs hang/'

8 Ennek alapján a görög szó tárgyalásánál felsorolt tokaji nevekből makedorománnak tarthatjuk a Karácsony név mellett a következőket: Kacsa, (ha nem magyar névadással kapta!), Grincsi, Pacsó, Bagana, Csobán, Parancs; a Kondorosi és Hacsi nevek Kontoruszi és Hadzsi alakot takarnak, ezek inkább görögre mutatnak így. A Paskal vitatható, mert lehet a névben szereplő s hang az sz magyar átírása is. írásunkban igyekeztünk mind a négy észak-magyarországi görög kompánia (Gyöngyös, Eger, Miskolc, Tokaj) tagjaira vonatkozóan adatokat felsorakoztatni. Idetartozna még Ungvár görögsége is, de az itt lakók megoszlottak —, mint kutatásaink során láttuk —: részben a tokaji, részben a miskolci kompánia tagjai voltak egy-két görög kivételével. SASVÄRI LÁSZLÓ