A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: Herman Ottó Fiumében

20. Vö. itt 24. sz. jegyzet. 21. Szinnyei József: A magyar írók élete és munkái. XI. 212. Vö. még: Kilián: i.m. 22. OL. Puky-család levéltára. P. 1804. 6. téka, 7. tétel. 23. Kóczán József levele feleségének, Kóczán Józsefnénak [Puky Franciskának) Pest. Sept. 23 dikán 1854. HOM Helytört, gyűjt. Ltsz: 07.164.3, 24. Kóczán József levele feleségének, Kóczán Józsefnénak. Pest, 1854. Sept. 2!Mikén. HOM. Helytört, gy. Ltsz.: 67.164.4. 25. OL, Puky-család levéltára. P. 1804. 6. téka. 7. tétel. 26. Puky Lstván és második felesége sírfelirata az alábbi: Bizáki Puky István és Mészöly Katalin emiekének hálás gyermekei. Puky Fanni, Kóczán József. E sír födi kisded Józseföket is. 1852. Herman Ottó Fiúméban A magyar tudomány és muzeológia nagy öregjének, Herman Ottónak az életéről, szerencsére, igen sokat tudunk. Mégis rendre kerülnek a napvilágra olyan iratok, levelek, amelyek újabb és újabb részleteket tárnak fel, teszik teljesebbé egy autodidakta volta ellenére is gigászi méretű tudós, egy törékenységében is hatalmas ember életének megismerését. Elődeink, mestereink magánéletének, mindennapjainak fürkészésére olthatatlan emberi kíváncsiság is hajtja a kutatót. A miskolci Herman Ottó Múzeumban őrizzük Herman Ottóné Borosnyay Camilla jórészt kézzel írott, fekete, keményfedeles, közepesen vaskos, csatos könyvét.' Ebben jó néhány verse olvasható, de nyomtatásban megjelent verseiből is ragasztott be. A könyv közepe táján található egy írás, amely a Fiumei kirándulás — Subjectiv benyomások címet, illetve alcímet viseli. Beleolvasva vesszük észre, hogy ebben Herman Ottó „nászútját" örökítette meg a szeretett író-feleség.Herman Ottó és Borosnyay Camilla megismerkedése nem a megszokott módon következett be. 1883-ban a Vadásziapban Fekete Izidor romantikus meghatottsággal írta le egy stiglinc tragikus öngyilkosságát. Herman Ottó ugyanitt vitába szállt az írással. Ezt követően a kolozsvári Ellenzék augusztus 14. és 16. számában egy Judith néven író nő megtámadja Herman Ottó írását. Az írást vagdalkozó válasz, majd viszontválasz követte. Jó idő múltán Herman Ottó, még a kolozsvári évekből ismert baráttól, Borosnyay Oszkártól tudta meg, hogy annak leánytestvére húzódik meg a Judith álnév mögött. Lambrecht Kálmánnak — Herman Ottó első és alapvető monográfusának — a könyvében a kapcsolat további alakulásáról a következőket olvashatjuk: „Ebben az időben Herman Ottó súlyos mellhártyagyulladáson esett át. Egy reggel megjelent betegágyánál, atyja társaságában, ellenfele, Judith és meleg, féltő gonddal ápolta, óvta. Talpra is állította — meg is házasította."

3