A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)
TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kilián István: Csokonai, Puky István és Darvas Anna
úgy tűnik, hogy az ifjúság törekvéseit, a „nyargalva haladókat" az idősödő férfi már képtelen volt megérteni, s maradiságáról néhány megjegyzést tett Szűcs Sámuel és Szűcs Miklós is. A miskolci színházügy egyik lelkes apostola volt. 1848-ban halt meg Csokonai legjobb barátja ott, abban a gesztelyi kis tusculanumban, amit hajdan 1801-ben maga építtetett fel. 15 A család és Puky István személyes élettörténete szempontjából érdekes az a levelezés, amit a gondos táblabíró, a feltétlenül takarékos apa és a birtokügyekben igen járatos jogász fiával és fia ügyében folytatott. 1823. november 10-én Gesztelyből küldött egy levelet első feleségének Pestre, amelyben fiuk sorsáról beszámol. A fiatal Puky József elviselhetetlen magatartást tanúsított, mind apjával, mind pedig nevelőanyjával szemben. S a gondos apa úgy látja jónak, hogy fiát katonának adja, szokja csak meg az engedelmességet, tanulja meg a szubordinációt. Elhatározásáról így számol be a miskolci Verbung Commendánsnak: Hogy éggyetlen egy fiamat az Ö Csfászári] Királyi felsége szolgalatjába ajánlottam fő czélom volt a' subordinatiohoz való szoktatása és dőlfös kevély indulatainak meg törése..." 1 A gyermek anyja, Darvas Anna hamarosan magyarázatot kért volt férjétől; erre azonban Puky válasza egyértelmű: Te[kin]t[e]tes Asszony! November 17. napján hozzám intézett levelét 20dik[án], Miskólczra egy kevés dolgom miatt bé rándulván vettem . . . Majd röviden így ír fia neveléséről: Szép szóval, példákkal, keményebb beszédekkel — sokszor kedvezésekkel — is kívántam vezérelni: de az ö szivére nem hathatott, mert az Attyát ostobának tartotta, a' ki csak a' Papi dolgokról tud beszélni — 's unalmára volt a' vele létei... Leg nagyobb hibám az hogy midőn múlt Sz[ent] Pál napkor Patakon meg láttam sáppadtan, és el fogyva tanálván, tudakozódtam mi baja? meg vallotta hogy ö a' Melt. L. G. Űr leányát szereti... Már aratás előtt Pesten jelengette magát nyári nyavalyája. . . hogy ötét azok a' kik azt, a' kit ö szeret, szeretik, meg ölik. Látván, hogy egyszerre nem házasodhatik kevély fantasiaja nöttön, nőtt, ki vált hogy Széky Siga öcsém-is meg házasodott, a' kinek a' defectusával a' Jószágára spéculait. Illy éretlen Ideák meg zavarták a' Vérit...'" A fiatal Puky József mielőbb szeretett volna házasságot kötni, egy darabig tehát az igari birtokra spekulált, később pedig nagyanyai jussát kezdte követelni, abban reménykedett, hogy így kézbe kaparinthatja az ongai és az ongaújfalui határt. Puky István 1824 júliusában írt leveléből bontakozik ki lassanlassan az egész családi perpatvar, ami talán az egyik oka volt Puky és Darvas Anna elválásának. A levél címzettje a jussát követelő fiú: A' mi a' Nagy Anyai Jussodnak ki adását illeti az eránt valamint az édes anyádnak meg irtam . . . gondolkodásom tudtodra adom. — A' Nagy Anyád [ti. Darvas Ferencné] halála után az édes Anyád meg tudván a Testamentumot, nyilván ki jelentette: hogy ötet Annya meg gyalázván, soha erre a' Vidékre lakni jőni nem kivan, 's engemet kért hogy a' Gyömrei Jószágom adjam által Jussaiért cserébe, 's a' mennyibe az ö birtoka többel érne fizessek felül reá .. , 18 Puky Istvánnénak tehát meglehetősen megromolhatott a viszonya anyjával, s emiatt az idős asszony leányát a testamentumban nagyon elmarasztalhatta. Puky József azonban egyre erőszakosabban követelte anyai jussát, amely jog szerint még mindig nem illethette meg, hiszen még nem volt huszonnégy esztendős. S egy erőszakos fiúi levélre ment az alább részleteiben idézett kemény apai válasz, amely már tökéletesen rávilágít arra, hogy Puky