A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Sasvári László: Az észak-magyarországi görögséggel kapcsolatos népnevek

fel, egy Rászföld összetételben. A szerbek maguk megnevezésére a XVIII. században az Mir, a XIX. században pedig a szerb (szrpszka) elnevezést használják.

3 A rácok megjelenésére első adataink — a vizsgált terület térségében — a Tiszántúl felső részére vonatkoznak. (A rác szót használjuk sokszor a délszláv helyett, mivel látni fogjuk, hogy jelentéstani kérdéseket vet fel a szó. Egyébként ekkor a rácok még nem mint kereskedők jelennek meg!) Sok délszláv nevet találunk az 1572 73-as defter jegyzékben (a török adóösszeírásban). A névsorban

4 a nevek végén k szerepel. Ez esetleg téves olvasás eredménye, ch volna a megfelelő, és ezt olvashatjuk cs-nek, mely esetben ilyen alakokat kaphatunk: Lucsik>Lucsics, Popovik>Popovics stb. Megemlíthetjük, hogy különböző források alapján, át- és elírásokat figyelembe véve, egy dorogi családnevet a következő alakokban látunk: Penik/' Penics

v

' — itt a családnév mellett a Száva keresztnév áll, ami valószínűsíti a délszláv eredetet — PenihP Hajdúdorog népesedéstörténetének a vizsgálója — Dávid Zoltán — összeveti a defter jegyzéket más összeírásokkal, de ez utóbbiakban kevés délszláv nevet talál. Például az 1581-es urbárium Dorog lakóit ugyan rác névvel illeti, de jnagyar neveket sorol fel. A szerző szerint a rác megjelölés jelentése nehezen dönthető el, bonyolult vizsgálatokhoz vezetne. Jelölhet származást, foglalkozást, vallást.

8 A rác megjelölés és a magyar nevek szembeállítása kapcsán, érdemes talán felidéznünk a nemrég elhunyt Mikesy Sándor nyelvésznek, a névtan jeles művelőjének megállapítását arra vonatkozóan, hogy a hazai románok, oroszok kételemű magyar neveken szerepelnek az összeírásokban, mert a dicátor magyar nevet adott nekik, ami azután hivatalos használatra szolgált, az összeírottak maguk között azonban régi — egyelemű — neveiket használták tovább.

9 Ügy gondoljuk, ez alkalmazható a dorogi rácokra is. A defter délszláv neveit magyarázhatja az, hogy az összeíró esetleg maga is délszláv volt, hisz köztudott, hogy nagyon sok balkáni származású egyén állt a törökök szolgálatában. Bár már e délszláv nevek is többségükben kételemű nevek —, de ez talán már a magyar környezet hatása is. Nemcsak Hajdúdorogra, de Hajdúböszörményre vonatkozóan is vannak adataink délszlávok jelenlétére, s ezekből érdemes a következő megállapítást idéznünk: „A délszláv telepesek állandó mozgását az indokolja, hogy többségükben . . . vándorló pásztorok voltak."

10 A vándorlásnak Hajdúböszörmény—Hajdúdorog térségéből további irányai fedezhetők fel az adatok alapján: 1. Szabolcs megye belseje felé. A következő adatra bukkantunk, mely a Nagykálló. és Nyírbátor között fekvő Kállósemjén benépesülésére vonatkozik: a görög katolikus lakosság ősei a rácok, akik hozzájuk csatlakozott oroszokkal (ukránokkal) és románokkal egy XV. században épített kápolnát vettek birtokukba, majd ehhez épült a mai görög katolikus templom.'

1 2. A Tisza vonalán felfelé. Kenézlőn a rovó feljegyzi, hogy csak két magyar portát írt össze 1543-ban; míg 1549-ben a 60 rác portát is összeírják, ilyen nevekkel: Markovics, Jaksics, Bakics, Laksics stb. Egyedüli hely az akkori Szabolcs megyében, ahol ily számos délszláv nevet tartalmaznak (a későbbiekben is) az összeírások.

12 Ismerve a most Borsod-Abaúj-Zemplén megyéhez tar-