A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Dobrossy István: Panaszos levél a miskolci görög kompánia belső ellentéteiről

nem törekedvén sokakat a jó Kereskedő Társaim között ellenem lázítottak. Némelyek nem sokára az utan észre vették magokat, de késsőn, mivel nem sokára az utan el is multak eből a világból. Minekutána tehát semiféle képen a jó Tanátsadásomal nem lehettem szerentsés őket jóra fordítani, jobbnak véltem magamat a Kösségünk gyűlésekből el vonni, és Csendeségbe húzni magamat valamint is egynéhány esztendőkig a Kösség gyűlésekből obszentáltam (ti. távol tartottam) magamat. — De ez előtt 8. Eszvel midőn a T. Comiss. Ur, és a B. Kösségünk Restaura tio utánn egy héttel engemet fel hivatni méltóztatott és a Consistoriális Tagok között ismét beiktatni és számlálni kívántak a felől kitett okoknál fogva, a mellyeket még akkor kívántam volna irásba adni, s az illyen emberei egy Consistoriumba lenni nem kívántam volna lenni. Kéréseket kétszer is meg tagattam, és be nem telly esitettem, kérvén 3. napi Respiriumot (ti. haladékot, szünetet) hogy irásba be adhassam. De azt nékem nem engedvén akkor minden ki halgatatásom nélkül erőtetve be is tettek, és az illető Eskövést is meg tettem anakrendi szerént." Ha Gendali Naumot az 1823-ban befejeződött restauráció után (az azt követő héten) rendelte be a kommiszárius nemes Pilta Mihály, s ez a levél megírása előtt 8 évvel történt, akkor a panaszos beadvány csakis 1831-ben készülhetett. Gendali tehát 1778-ban, vagy azt megelőzően jött el Macedóniából, s akkor települt le Miskolcon, amikor a görög kolónia a fénykorát élte a városban. 1777—1778-ban Miskolc 12 000 fő lakosa között 296 fő. véglegesen megtelepedett görögöt írtak össze, ennél többen soha nem voltak a városban.

10 A miskolci kompánia Gendali által meghatározott első fejlődési szakasza (ha az letelepedését követően 33 évig tartott) 1811-ben zárult. Ezt igaznak fogadhatjuk el, hiszen 1812-ben történt az a birtokvásárlás, amelyet a kamara nem hagyott jóvá, s igazoló jelentéseket kérve elkezdődött az ellenőrzési, vizsgálati periódus, amely 1823-ban az új irányítótestület megválasztásával zárult. A kompánia történetének valóban innen kezdődik egy bonyolultabb, tőkemanipulációval terhelt időszaka, amelyet az idős kereskedő sem elfogadni nem akart, sem egyetérteni nem tudott vele. Erre utal az a megjegyzése, hogy „össze tett kézzel meg kértem, hogy állyonak el az olyan rosz, káros és veszedelmes manipulatiotol". Mint a kompánia egyik legidősebb emberét utólag beválasztották ugyan a konzisztóriumba, de ennek nem lett munkát előrevivő következménye, legfeljebb szomorú felismerése annak, hogy a generációs és felfogásbeli problémákhoz erkölcsi hiányosságok is társulnak a kompánia és az irányítótestület néhány tagja esetében. Ezt a keserű tapasztalatot az alábbiakban fogalmazza meg: ,,az Után bent lévén Híjába provocáltam többször is a Fels. Consilium Kegyes parantsolatjára, némely fiatalok a Köz Gyűlés alkalmával az öregekk jó Tanátsát nem csak be nem vették, hanem excomunicálni (ti. kiátkozni) is kívántak az sok szolgálatokat tett emeritus (ti. kiszolgált) Öregeket a Kösség Consistoriumából; és mi nagyobb anál a Gyika Naum Veje Malagets Naum a ki csak most Két esztendővel ezelőtt jött ki az Iskolákból, és a Ki prókátornak leni állítja magát, Seminémü leg kisebb szolgálatot! nem tévén a Kösségünk(ne)k vagy Ekklésiánk(na)k a Gyika Naum Apósa Kívánsága tekintetéből Consistoriális Tagnak denomináltatott és be is iktattatott a Consistoriumba, a Ki is állig volt a Consistoriumba fél esztendeig meg mutatta a maga rosz erköltsét, midőn a Köz Gyűlés alkalmával a Nagy érdemű Okos Nótáriusunkat T. Pilta Miklós Urat, a Ki több esztendőktől