A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Stano, Pavol: Bibliográfia slovenského ludového vytvarného umenia 1958—1968. II. (Markus M.)

za roky 1960—1969. Bratislava, 1971. A kötetet a Herman Ottó Múzeum Közleményei 10. kötetében ismertettük.) E sokszorosított formában megjelentetett kiadvány, ha nem is teljes, mégis összefoglalja a hatvanas évek szlovák néprajzi irodalmát. A korábbi évek termését a Slovensky národopis évről évre kiadott évfolyamaiban találhatják meg a kutatók. A szlovák néprajzi bibliográfia első lelkiismeretes gondozója a nemrégiben elhunyt Rudolf Zatko volt. Egyik sikerült összeállítása a kárpáti népi kultúra kutatásaihoz felhasználható néprajzi bibliográfiája volt (Vyberová bibliográfia Iudovej kultury karpatskej na Slovensku — megjelent a Cseh és a Szlovák Néprajzi Társaságok közös kiadványában — 1962-ben). Zatkón és Kubován kívül meg kell említenünk még P. Stano rsvét is, aki 1959-ben a Szlovák Matica kiadásában egy retrospektív néprajzi bibliográfiát állított össze (Bibliográfia slovenského ludového vytvarného umenia, I. 1880—1957. Martin, 326 lap). Mint a bibliográfia címe is jelzi — itt a szerző elsősorban a népművészeti, képzőművészeti irodalomra fektette a fő súlyt. Aki azonban jobban belelapoz, észreveheti, hogy ez a bibliográfia nemcsak a népi művészkedés anyagát, de az anyagi kultúra témáját érintő más anyagot is besorozott munkájába. A közelmúltban sor került e bibliográfia II. kötetének a publikálására. Mint a címből is láthatjuk, ebben a kötetben a szerző továbbfolytatja az I. kötetben megkezdett munkát — s elsősorban az 1958—1968-as évek termését bocsátja a kutatók rendelkezésére. A kötet bevezető részéből megtudjuk, hogy a II. kötet nemcsak a címben jelzett évek termését — de az első kötetből kimaradt, tehát korábbi évek néprajzi irodalmát is magába foglalja, vagyis kiegészítő kötete az I-nek. P. Stano bibliográfiájának egyik legfőbb értékét az annotáció adja. Csaknem minden bibliográfiai adata mellett jól és áttekinthetően fogalmazott tartalmi leírás is található. A bevezető részt egy terjedelmes tárgyi csoportosítás követi. Ez nagyjából azonos az I. kötetben is érvényesített elvvel. — Egyetlen gyönge pontja, hogy az egyes csoportokat, címszavakat nem jelöli a bibliográfiában levő „oldalszámok" jelzésével. így a kutatónak sokáig kell lapozni a kézikönyvben, amíg a megfelelő helyen megtalálja a címszóban jelzett témakört és irodalmát. A bibliográfiában feldolgozott anyagot a nyersanyag szerinti csoportokba sorolja. így az első fejezetben a kőből alkotott termékeket veszi számba, utána következnek az agyagból, fából (különféle háncsokból, vesszőkből) font holmik bibliográfiai adatainak leírása. A további fejezet a szarumunkákat, bőrholmikat, a kenderből, lenből, gyapjúból készített munkákat tárgyalja, s helyet kapnak a lisztből, tésztából készült dolgok is. — Külön fejezetben foglalkozik a szerző a népi építkezés témájával és annak alkotásaival. Számba veszi a falvakon élő népi művészkedőkről írott írásokat, népszerűsített formában publikált irodalmat is. A szerző a tárgyi csoportosítás szövegét német nyelvű fordításban is ismerteti. Ezzel nagyban megkönnyíti a bibliográfia anyagában való tájékozódást. A bibliográfia szövegét 54 fényképfelvétel és rajz is kíséri. A kiadvány gyöngéje, hogy a kiadó igen alacsony példányszámban jelentette meg. M. MARKUS