A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Premeny ludovych tradícii v sucasnosti — I. Ceskoslovensko (Markus M.)

közi konferencia szervezését vállalta magára. Ezen a konferencián 50 hazai és 24 külföldi etnográfus és folklorista vett részt, akiknek sorát néhány szociológus egészítette ki. Ennek a III. — most már nemzetközi jellegű — néprajzi konferenciának az anyagát tartalmazza a címben jelzett tanulmánygyűjtemény. A közzétett anyag nem teljes. A címben jelzett I. szám arra utal, hogy ez a teljes kötet csak a cseh és szlovák résztvevők és előadók hozzászólását tartalmazza. (A 25 előadásból 13 cséh, 12 pedig a szlovák szerzőktől származik.) A kötet a címben jelzett téma elméleti és módszertani kérdéseivel és tanulságaival foglalkozik. Összegezi az 1960-as, 70-es években Csehszlovákiában folytatott változásvizsgálatok főbb eredményeit és tanulságait. A kiadvány értékét emeli az. hogy a cseh és szlovák nyelvű előadások szövegét jól érthető orosz és német nyelvű kivonatok kísérik, amivel a kiadó hozzáférhetőbbé tette azok tartalmát a külföldi kutatók számára is. Aki a cseh és a szlovák kutatóknak e téren szerzett tapasztalataival közelebbről kívánna megismerkedni, azoknak ajánljuk a következő tanulmányokat: Pranda A.: Niektoré teoretické otázky studia ludovej kultury v sucasnosti (néhány elméleti kérdés a népi kultúra jelenkori kutatásával kapcsolatban. Slov. národopis 1970). Fojtík K.—Skalníková O.: K teorii etnografie souéasnosti. (A jelenkor néprajzának elméletéhez. Praha, 1971.) — Aki a kérdést nemzetközi viszonylatában kívánná áttekinteni, ajánljuk az orosz nyelven kiadott „Etnografija v stranach socializmu", Bromlej Ju. V. által szerkesztett (Moszkva, 1975.) kiadvány áttanulmányozását. Az említett konferencia két különálló szekcióban végezte munkáját. Igen tanulságos volt a csehszlovák és a külföldi kutatók eredményeinek konfrontációja. Ha összehasonlítjuk a két szekció munkáját, az eredmények és tapasztalatok tekintetében a folkloristák vitték el a pálmát. Persze itt is mutatkoztak még bizonyos hiányok, úgyhogy számos kérdés maradt megválaszolatlanul ebben a kérdéskörben is. Ezekre azonban az előadók referátumaikban mindenkor rá is mutattak. A közzétett előadások anyaga azt bizonyítja, hogy a téma kutatásának első szakaszát, eddig elért eredményeit sikeresnek minősíthetjük. A szlovák etnográfusok és folkloristák kezdeményezését mindenképpen pozitívan kell értékelni, még akkor is, ha eredményeikben vannak helyesbíteni és javítani valók. Ma már ennek a kutatási témának nemcsak a szocialista államokban, de Nyugat-Európában is vannak művelői. A megkezdett úton tovább lehet haladni, annál is inkább, mert a szocialista államok kutatóintézményei kölcsönösen koordinálják kutatási terveiket és munkájukat. Nem áll módunkban ezen a helyen a kiadvány minden egyes fejezetét külön-külön ismertetni. Mindössze azt kívánjuk kihangsúlyozni, hogy a konferencia során alapos megvitatásra került a hagyomány, a népi kultúra egykori és mai értelmezése és alakulása a szocialista társadalomban (Robek, Kramafik, Sulitka, Kosová stb.). A népi kultúra változását kiváltó gazdasági és társadalmi okok, a folklórhagyományok életben tartása és a folklorizáció kérdései álltak a tanácskozás homlokterében. Ebben a kötetben a csehszlovák kutatók írták le tapasztalataikat. A készülő II. kötetben, melynek egyes előadásai már külföldi kiadványokban részben meg is jelentek, a külföldi, főleg szocialista államok kutatói jutnak szóhoz. M. MARKUS