A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Gemer 2. (Ujváry Zoltán)

Boross M., Markus M. tanulmánya látott napvilágot. Vajkai A. Rudna népi építészetét foglalja össze. Bemutatja a lakóházalkat és a gazdasági épületeket, utalva azok szerkezeti elemeire, az építkezés technikájára, elsősorban a gazdasági épületek funkcionális szerepére. (Itt említem meg, nem érthető, hogy a magyar nyelvű összefoglaló a helységneveket miért nem a magyar elnevezés szerint közli?) Boross M. a gazdálkodási rendszer kialakulásával foglalkozik, úgyszintén Rudnával összefüggésben az 1866—1951 közötti időperiódust tekintetbe véve. Rudna lakosságának foglalkozására a bányászat nyomja rá ugyan a bélyegét, azonban a falu közösségének életformája a földműveléssel állt kapcsolatban. Voltaképpen nem voltak olyan bányászcsaládok, amelyek kizárólag csak a bányai keresetből éltek. Tevékenységüket a paraszti munka is jellemezte, s így lényegében a falu egésze a paraszti életformát élte. Ezek a jellemző jegyek domborodnak ki Markus M. tanulmányából is. A szerző két magyar falu táplálkozását vizsgálja, Rudnáét és Kőrösét. Markus M. a táplálkozás kitűnő szakértője, nemcsak a recens hagyományt mutatja be, hanem felveti az interetnikus kapcsolatok kérdéseit. Megállapítja, hogy a szlovák és a magyar falvak, ill. lakosság között igen intenzívek voltak az interetnikus kapcsolatok. Az átadás-átvétel körülményeivel összefüggésben találóan mutat rá arra, hogy a kulturális jelenségek azonosságának egyik döntő okát a kétnyelvűvé vált családok hagyományában kell keresnünk. Megállapítja, hogy a magyar és a szlovák családok táplálkozási szokásaiban, az ételekben stb. lényeges eltérés nem figyelhető meg. Ennek oka az említett mellett mindenekelőtt az, hogy a két nép szoros kontaktusban élt egymással, azonos gazdasági és társadalmi feltételek között. A táplálkozási kultúra változása hasonló módon történt, mind a magyar, mind a szlovák közösségekben. A terminológiai kapcsolatokról bízvást remélhetünk majd egy részletesebb elemzést. Kár, hogy a magyar falvak népi táplálkozásának terminológiáit a szerző szlovákul adja meg, s csak zárójelben közli a magyar jelentést. így nem tudjuk, hogy Rudnán és Kőrösön egy-egy étellel stb. kapcsolatban mi is a pontos elnevezés. Véleményem szerint a magyar hagyomány terminológiáit magyarul kellett volna közölni és zárójelben megadni a szlovák megfelelőjét. Tehát pontosan fordítva, mint ahogy az eddigi gyakorlatban történt. Ugyanez vonatkozik természetesen a gazdálkodási életről és a népi építészetről írott tanulmányra is. A tárgyi kultúrához kapcsolódik Gallo J. tanulmánya a községi pásztorokról. Tanulságos adatokat nyerünk a gömöri pásztorkodás múltjáról. Sajnos azonban a szerző nem vett tekintetbe számos fontos munkát, amely összefüggésben áll a gömöri pásztorkodással. E cikkel kapcsolatban is megfigyelhető a magyar falvakból származó adatok szlovák példaként való kezelése. A helyszínen nem járt kutatókat a szlovák közigazgatás szerinti falunév félrevezetheti, ha nem győződik meg a község nemzetiségéről. A kötetben két folklorisztikai tanulmányt olvashatunk. Rendkívül jelentős Elscheková A. részletesen elemző vizsgálata a télkihordás, ill. a nyár behozatalának szokásköréről. Különösen figyelemre méltóvá teszi a tanulmányt a szokáshagyományhoz fűződő zenei anyag analízise. Voltaképpen a szerző erre fektette a hangsúlyt, s magának a szokásnak a kultúrtörténeti vizsgálatát nem tűzte célul. A télkihordás (Todaustragen, vynáseni smrti, Moréna stb.) szokáskörének bőséges irodalma van. Ennek a lényegi kiemelését a szerző