A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)
Hőgye István: A görögök szerepe a Hegyalja életében a 18. században
Kondoros! Rosi fiát, Mihályt, Kondorosi György vejét, Pál Deákot, Hosszú Pap János pedig segédjét Stankovics Mártont küldte el 12—12 ezer Rf-tal, boltbéli portékák vásárlására Balkánra az Török Birodalomba .. ." 2 ' 1 Dsandsaffilo Márk és Miklós testvérek, újhelyi görög kereskedőtársak „nyereségre Eperjessen vásznakat vettek" majd a „Hegyalyáról Krakkóba borokat vittenek . .. itt 3 Rf 15 krajczárokon vették ... el adták 8, 9, sőt 10 Rhenes Forintokon . .. fuvar és vám költségek mellett is 5 Rf hasznuk volt akónknét, ... 196 akó boron nyereségek 980 Rhenes Forint volt. . ." 25 A nagy nyereségen általában külföldi árut vettek, azt hazahozva saját, vagy bérelt boltjaikban árulták. A „boltok nyitása" szintén jó lehetőség volt vagyongyarapításra. 1729-ben a leégett tokaji városi mészárszók helyét és telkét a görögök bérelték ki „három Kü Bótott építettek rajta".-" Sárospatakon, Újhelyben is sokan kértek és kaptak bolti áruláshoz engedélyt. Mindennel kereskedtek, vaj, zsír, gyertya, dohány, amit korábban a lakosság árulhatott, mészárszékeket, kocsmákat béreltek, ami régebben csak hazai alattvalókat illetett meg. A tokaji uradalomban, főleg Tarcalon és Tokajban 1720 után az uradalmi kocsmákat, mészárszékeket évről évre a többet ígérő görögnek adta a praefectus, írásbeli szerződésben biztosítva az esetleges meghosszabbítás lehetőségét. 1759-ben pl. Desindesir Lukács görög és Kégli Leopold kamarai praefectus szerződésében a kereskedő esztendőnként 200 Rf-ért bérbe vette Tokajban a szalonna és hús árulásának jogát. Ötpontos szerződésben bérlő kötelezte magát, hogy hatósági — limitált — áron adja áruit, de a városban más nem árulhatott csak Szt. Mihály és Szt, Katalin nap között. 27 Tarcalon Melankovics Kristóf vette meg ezt a jogot, rajta kívül fontonként húst senki sem árulhatott. 28 Bolti forgalmára jellemző, hogy „Nikolavics lengyel kereskedő előbb 90, majd 120 db. marhát hajtott Lengyelországból Szlatina helységből Melankovics mészárszék árendátornák . .., aki előpénzül 100 aranyakat, végül pedig 1969 vonásforintot adott. . . 21 ' Vagyonukat árdrágításokkal is gyarapították, ezért tiltakozott így a megye lakossága nevében az egyik kérvény 1736-ban: „Tapasztalatból tudjuk, hogy a görögök áruikat hitelbe adják a bortermelőknek, ezek viszont adósságokat kész pénzzel fizetni nem tudják, szüretkor a bort értékének egyharmadán veszik meg. . ." 3ü 1754-ben Lippay István panaszkodott ellenük, hogy „az portékáikat értékén felül adják el, másodszor, mikor a bort tőlük hitvány áron veszik meg. . ." :í() 1754-ben Lippay István panaszokodott ellenük, hogy „az görögök a' szőlő karókat nyereségre megh veszik és nagyon drágán kelletik az Szegénységnek töllük megh venni... — kéri a karók limitálását, mert amit — ... korábban 5, 6 Márjáson megh lehetett venni ezerét, most 9 Márjásra is felment az ára . . . :íl 1770-ben Keffala Gergely gyertyamártó mester bolti inasa panaszkodott, akit egy felháborodott vevő megvert, mert kisebb gyertyát árult régi áron. „Kissebb Gyertya ez a réginél... az Gyertya marto Legényre támadván mir árul ilyen kis gyertyát.. . mellyre felelt neki az Legény azért, hogy mostanában drágáb az faggyú ... fel indulván Ligái uram mondván ... te is olyan hunczfut vagy mint az Gazdád ... közte pofozni... hunczfutok pogányok vagytok mindnyájan, Török Országbul el jöttetek és csak szegény embereket csaltok ... nincs emberséges ember köztetek ... nem kár