A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István—Fügedi Márta: A paraszti fonalkészítés eszközei és elterjedésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

2. kép. Egytalpú vagy féltalpú guzsaly, Tiszalúc. 3. kép. Botguzsaly, HernádnéHerman Ottó Múzeum Néprajzi Gyűjteménye meti. HOM NGy (továbbiakban: HOM NGy) nak ideje összekapcsolódik az egyértelműen kimutatható hármas eszküzfunkcióval. A csörgős guzsaly mindaddig betöltötte gazdasági funkcióját, amíg szerepe volt a fonal előállításában, tehát amíg termelőeszköz volt. Társadalmi funkciója összekapcsolódott a fonóházak meglétével, amely ezen a területen a társadalmi összejöveteleknek az 1940—50-es évekig a fiataloknak és az idősebbeknek egyaránt jelentős fóruma volt. A kultikus funkcióban nemcsak a legény—leány kapcsolat fogalmazódott meg (amikor a legény készítette a díszesen faragott, festett, olykor feliratokkal és jelekkel is ellátott guzsalyt), hanem megfogalmazódott a palóc vidékre jellemző díszítő igény és ízlés is. (Ugyanez érzékelhető pl. a pásztorfaragásoknál is.) A guzsaly ajándéktárgy jellege kb. az első világháborúig élt, s ez egybeesik a még fellelhető tárgyak készítési idejével. A kéttalpú ólmos guzsalyok előfordulása a Bán-völgy falvait jellemzi, de szórványosan megtalálható a Sajó és a Tisza folyók által határolt területen