A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Végvári Lajos: A modern művészet néhány muzeológiai problémája

történeti érvekkel tudná reprezentálni a képzőművészet történetének minden korszakát. Ez a vélemény különösen azóta vált általánossá, mióta a reprodukciós nyomdaipar fejlettsége soha nem látott bőségben és eddig észre nem vett apró részletek megdöbbentően újszerű hatást keltő felvételeinek sokszorosításával valami olyan egyedülállót produkált, ami jelentőségében csak a könyvnyomtatáshoz, vagy a hanglemezgyártás legújabbkori fejlődéséhez hasonlítható. A művészet kisajátítása szinte csak pénzkérdés: az egész viiág művészeti termése megvehető reprodukciókban. A sokszorosított műtárgy és az eredeti között áthidalhatatlan különbség tátong. Ennek felismerése késztette a technikai újdonságokra szerfelett fogékony Bartók Bélát arra, hogy a gépzenével foglalkozó cikkében a mesterfelvételt tartalmazó lemez ellenében az esetleg gyengébb kvalitású élőzenei produkció mellett döntsön.

1 Bartók érvei ma is időtállóak és nem tudták megdönteni olyan kiváló gondolkodók sem, mint Malroux, aki a képzeletbeli múzeum — a Musée imaginere — nyomtatott reprodukcióiban látta a művészet elsajátításának és fejlődéstörténete bemutatásának egyetlen lehetséges módját.

2 Aminthogy a színházak és könyvtárak fennmaradtak a televízió térhódítása után is, ugyanígy a művészeti múzeumok is megtalálták létezésük további indokait. Nemhogy csappant volna, ellenkezőleg, egy-egy érdekfeszítő művészeti tárgyú televízióssorozat, vagy érdekesebb művészeti riport után növekszik látogatottságuk. Hovatovább az okoz problémát, hogy az idegenforgalom csúcsidőszakaiban, vagy jelentősebb időszaki kiállítások alkalmával miként tudják a múzeumok a műtárgyak megtekintésének zavartalanságát elősegíteni.

:í Manapság éppen az a probléma, hogy egyes nagy múzeumok telítettsége következtében a művészet alakulásának bemutatására tett erőfeszítések nemegyszer észrevétlenek maradnak. Már hazánkban is előfordult, hogy örül a látogató, ha nagy nehezen odaférkőzhet a híres műtárgyakhoz, néhány percnyi időre/

1 Ilyen körülmények között úgy tűnik, hogy a muzeológiai munka nem fejtheti ki hatását, mert módja sincs az érvényesülésre. Mégis a kivételes példák nem vehetik el kedvünket a muzeológiai problémáktól. Azt a területet kell megtalálnunk és szemügyre vennünk, amelyik nem csak hogy lehetővé teszi, hanem egyenesen igényli a muzeológiai munkát. Ilyen terület a modern művészetek múzeuma. Ma már a muzeológusok túltették magukat a néhány évtizede még kísértő előítéleteken, melyek szerint a művészettörténet 1850, majd 1900 körül befejeződött: az ami e dátumok után keletkezett, nem mérhető az évszázadok alatt kialakult mércével.

5 Újabban szerte a világon alakultak 20. századi múzeumok, vagy olyan jellegű önálló gyűjtemények, sőt kiformálódott a modern művészeti múzeum két típusa. Az egyik típus az európai muzeológiai hagyományoknak megfelelően a Musée d'art Moderne Párizsban, a másik típus a Museum of Modern Art New Yorkban, amely nemcsak muzeológiai intézmény, hanem szabadegyetemi és szabadiskolai feladatokat is betölt. Hazánkban csak most formálódnak a modern művészeti múzeumok. Éppen ezért érdemes alaposabban megvizsgálni ezek lehetőségeit, a profilokat, feladatokat és a közönség elvárásait. Elsőként a profil meghatározását kell elvégeznünk.

0 A modern művészetek múzeumai általában az 1870—1900 körüli évektől kezdik gyűjtő- és bemutató munkájukat.

7 A modern művészet kezdeteit valóban szerencsésebb az impresz-