A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Kovássy Zoltán: Borsod megye képe egy 19. századi napló tükrében

padokon nem égtek, meghatározni nem lehet, hozzávetőleg 1 V2 milliomra lehet tenni az egész károsodást; ezen szerentsétlenséghez járultt még az is, hogy az esső igen gyakran esett, nevezetesen 7-ik 8-ik augusztusban is, midőn a Köz Gyűlés voltt, mellyet sem egyik, sem másik teremben lehetett tartani, mert a nagyobbik terembe a víz mindenütt be csurgót, a kisebb terem pedig bészakadozott, és is csak a tornátzon tarthatott a Köz Gyűlés, mind össze és három napig, attul tartván mindenki, hogy vagy betegséget kap a külső zűrzavaros levegőn, vagy a tornátzi bolthajtás is itt, ott bé szakadozhat: hirteleni fedél (:Notschely :) készítése rendeltetett, addig is míg annak rendi szerint, a Megye házai kívánt fedél alá jutnak, — Az ebbéli úgy Katona Tisztilakok felépítésére 30 ezer pengő forint vettetett ki a Nemességre, a szükséges fuvarokat az adózó nép teszi, és a Gyűlés folytatása 25-ik Septemberre által tétetett." Az 1844. évről a következő érdekesebb adatot olvashatjuk: „Szendrőben, sőtt Borsod Megyében nagyobb részben rettentő nagy szélvész voltt 2-ik Júliusban éjfél előtt, másnap pedig vagy is 3-ik Júliusban temérdek jég hullott, olly nagyságúak mint a dió, — sőtt a Szentpéteri Járásban 1. fontos és 2 latosokat lehetett találni. Szendrőben több épületeket öszvetört, a vetésbe nagy kárt tett és a Borsodi tornyot is lehajította, fákat ki dűtött, úgy hogy a Szendrei Erdőségekben ezernél felül voltak a kitöretett fák." „Felviradván az 1845-ik év. . . Ezen évben sok nevezetességek történtek Szendrőben, Miskoltzon és egész Borsod Vgyében; különösen Szendrőben Marthas 19, és 20-án olly rendkívül víz áradása voltt a Boldvának, hogy a Katolikus Templom előtt, s a városban lévő Malom mellett voltt hidakat egészen ragadta, sok házakat be dőtöt, és elmosot, a felső alsó pást mintegy tenger vízzel el lepve, a Kováts utza, gátszög, egy iszonyú víz tömegben lebeget: ez Szendrőben Június és Július holnapokban ismét elő jön, midőn a páston az én. pályinka házam, és egyik zsellér házam bé dőltek, össze roskadtak, és a Paulikovics Pál Sógorom udvara, és kertye is tele voltt vízzel, és a lakó házában is a padlást a víz fel vette, úgy hogy minnyájan a padon találtak menedék helyet, temérdek házak öszve rogytak, s a nagy vizek miatt ha bár az aratás is bé következett, ember emlékezetet felül múlólag, minden takarmányok kívül maradtak a felső páston, ott nyomtatódott el az élet is, és egész új városnak látszott lenni a felső pást, és tsak September vége fele lehetet lassanként be hozni az el nyomtatott, vagy el csépelt életet, s szalmát." „Hasonló csapás érte Borsod Vgyében sok helyeket, de nevezetesen Miskoltz Várossátt, ahol Július 17-én estvéli 10 órakor el kezdvén esni az eső, más nap vagy is 18-ik Júliusnak regéli 10 óráig szüntelen, minden meg szűnés nélkül esett, és annyira meg nyőtt a víz, hogy Miskoltzon 18-ik Júliusban az egész nagy piatz utza majd nem hajózható állapotban tétetett — Nékem épen Miskoltzon kelletvén lenni hivatalos dologban, szemel láttam, hogy a Vámegye háznak szinte kapujáig fel jött a víz, a Paulikovics Pál Sógor házánál pedig V2 ölnyi magasságú voltt a víz, ki is gyerekeit a kerten által létrának segítségével tette által a szomszéd kertbe, és úgy hozta fel őket hozzám a vármegye házához, — ezen rendkívüli víz áradások teménytelén kárt okoztak Miskoltzon, nevezetesen valamennyi híd voltt a Szinva vizén, azokat mind el hordotta, a Malmokat mind öszsze rontotta, temérdek ház öszve rogyott, és az egész utzákban a ki rakott köveket fel szedte, és elhordotta, és még az úgynevezett Forgó hidat is két felé szakította, az okozott károk igen nagy mennyiséget tettek."