A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István—Veres László: A miskolci görög kereskedőtársulat gazdasági tevékenysége a 19. század elején

az előírásoknak megfelelően a tisztségviselőket megválasztották. A jelenlevők egyhangú szavazattal Kapczy János fő fiskálist, a deputációban is részt vevő vármegyei megbízottat választották meg a kurátorok munkáját ellenőrző inspectornak. Ezt követőleg a konzisztoriális személyek megválasztására került sor, amikoris a megállapított 13 fővel szemben 14 személyt jelöltek ki. Megállapodtak abban, hogy az általuk elfogadott és megválasztott irányító testület 7 személy megjelenésekor már érvényes határozatot hozhat. A konzisztórium tagjai a következők lettek: Pohoczky István, Pilta Mihály, Dursza Demeter, Czinczifa Ádám, Gyika Naum, Pahoczky János, Janovits Ferenc, Janovits Miklós, Pompéri György, Krasznai István, Gerga Anasztáziusz. Elnöknek Pilta Mihályt, titkárnak pedig Szonte Pált választották meg. Az inspectorral együtt 14 személy megválasztását azzal indokolták, hogy a kurátorok tagjai ugyan a konzisztóriumnak, de az ülésen sem helyük (sessio) sem szavazati joguk (votum) nincs. Feladatuk csupán a templom, az iskola és a kórház számadásainak vezetése, amelyet egymástól függetlenül, külön-külön készítenek. 1822-ben, tehát 10 éves előkészítő munka után kialakult a miskolci görögség korábban teljesen áttekinthetetlen tőkeügyleteit rendszerező és rendező elv, s ennek a végrehajtásáért felelős irányító testület. E testület tevékenységének elemzése és bemutatása természetszerűleg már más tanulmány témájaként kínálkozik. „A* Miskoltzi nem egyesült Görög Hiten lévő Kereskedő Compánia" 1809— 1822 között készült számadásait alábbiakban csupán egyetlen szempontból vizsgálva mutatjuk be. A templom, az iskola és a kórház tőkéjének hasznosítását, a hasznosítás jellegét és formáit az alábbi rendszer szerint kívánjuk elemezni: 1. Templom. Funkcionálását három alapvető pénzügyi forrás biztosította. a) föld- és szőlőbirtokból, föld és ház árendából, valamint taksából származó jövedelem, b) egyházi ünnepek és szertartások jövedelme, c) a templomnak adományozott, majd a templom tisztviselői által kamatra kiadott alaptőke, ill. az ebből származó jövedelem. 2. Iskola. Egyetlen jövedelemforrását az adományok, ún. hagyományozott tőke jelentette. Ebből a tőkéből, ill. a kölcsönbe adott tőke kamatjából finanszírozták az iskola kiadásait. 3. Ispotály. Önmagát adományokból fenntartó intézmény, más jövedelemforrása nincsen. Kiadásai mértékét az évi adományok összege határozza meg. 1. a. A 19. század elején a templom birtokában 55,5 vékás szántóföld és 17 kaszás nagyságú rét volt.

15 Az 1788/1789. évi birtokösszeírás és az 1850-ben készült tagosítási jegyzőkönyv adatainak összevetése nem mutat lényeges változást, ami arra utal, hogy 1809—1822 között a templom összeírásában szereplő szántóterületek és rétek nagysága nem változott. A 11 hold szántóföld 14, a 13 hold rét 5 darabban, három nyomásban helyezkedett el a város határában. 1814-ben a szántók és rétek megoszlása, elhelyezkedése az alábbi képet mutatja:

16