A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Adatok az ózdi Vasvár történetéhez

kedő várhegy alatt négyfelé ágazott el az út. Az egyik nyugatra, a Hangony völgyén felfelé Nógrád megyébe, a másik északra, Urajon, Susán keresztül Gömörbe, a harmadik keletre a Hangony völgyén, majd a Sajó mentén Borsod megye belsejébe és az Alföldre, míg a negyedik déli irányba az Arlói-patak völgyén keresztül Hevesbe. „Vasvár-tető"-ről mind a négy irányt nagy távolságra szemmel lehetett tartania A tatárjárás emlékét máig őrzi egy szájhagyomány, mely szerint IV. Béla Vasváron keresztül menekült a tatárok elől.

9 A tatárjárás után a királyi várispánságok helyett a mindjobban elhatalmaskodó főurak kővárai vették át a fő szerepet. A királyi várbirtokokat sorra eladományozták királyaink párthíveiknek. Hogy Vasvár királyi várföldje mikor került magánkézre, nem tudjuk, de később mint nemesi birtok szerepel. Vasvár a tatárjárás után már csak mint puszta él tovább. Neve nem található az 1333. évi pápai tizedlajstromban sem. Az első biztos adat további sorsáról 1593-ból való. Borsod vármegye jegyzőkönyvéből tudjuk, hogy Vasvár birtokát Járdánházy Imre nemes tiltja a szomszédos Bolyok, Ózd és Csépány lakóitól. Ez azt bizonyítja, hogy Vasvár ekkor a Járdánházy-család tulajdona volt.

10 A 17. század végére a birtok már szétdarabolódott, megosztódott. Beházasodás és öröklés útján annak 1/3 része a Berentsi 1/3 részben pedig a Sáffi család tulajdonába került. A Berentsiek birtokrésze később is a család tulajdonában maradt, míg a Járdánházy és Sáffi rész tovább osztódott. A Járdásházyak részéből egy területet Berentsi Tamás szerzett meg, de a 18. század közepére már Kaló Albert és a Jászberényi család is birtokosként szerepel. A birtokrészeket nem maguk művelték, hanem egy részét bérbe adták, más részét elzálogosították. Zálogbirtokosként szerepelt a Bolykon lakó Bolyki Ferenc és Császár Ferenc, majd a század végén Ladányi Balázs. A Sáffi-család részét a Getse-család szerezte meg. Ennek fele lett házasság útján Ladányi Istváné, míg a többi rész tulajdonosai Begezi László, Veres Benedekné, Bódiné és Bodóné.

11 Ózd régebbi lakóinak tudatában úgy él, hogy Vasvár a Ladányi-család nemesi birtoka volt. A család tulajdonában levő iratokból kitűnt, hogy a vasvárpusztai birtokrész házasság útján került a Radnóton lakó Ladányi István tulajdonába, felesége Getse Katalin hozományaként. A korábban elzálogosított birtokrészt 1784-ben visszaváltotta az özvegyen maradt Begezi Lászlónétól. A viszszaváltott területet így határozták meg: „Az egész pusztának harmadrészének felét" .. . „amely tészen egy házhelynek felét".

12 Amikor Ladányi István fia, Balázs megnősült, a vasvári birtokot kapta meg. Ladányi Balázs feleségével Vasvárra költözött, ö volt az egyetlen a birtokosok, a földesurak sorában, aki Vasvár-pusztán megtelepedett és helyből irányította a gazdálkodást. Ez nagyban segítette az eredményes gazdálkodásban. Majort alakított ki és szakszerűbb gazdálkodást folytatott. Jövedelme növelése érdekében vízimalmot is építtetett.

1:1 A birtokrészek tulajdonosai, bérlői, vagy zálogbirtokosai nem laktak itt, hanem többségük a környező falvakban, vagy távolabb gazdálkodtak. Így Ladányi Balázs viszonylag könnyen megszerezte a puszta nagy részét a fokozatosan elszegényedő kisnemesektől. Évről évre gyarapította vagyonát. Ladányi Balázs 1830-ban megírt végrendelete szerint a „Radnóti ősi javait" a négy fia között, a vasvári vagyont, amelyről ezt írta: „magam fáradozásai és