A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobosy László: Adatok az ózdi Vasvár történetéhez

madaraidat: fecskét, gólyát, s még ezek se bírták a csapástól megóvni azokat az áldott jó lelkeket, akik igazán senkinek rosszat nem tesznek. Hát nem csupán engem sujt a te látogató haragod váratlanul, másoknak is kijut a könnyből a bubánatból. . . írj, vagy írass drága, szegény, szeretett Lidikém, mi van most veletek? Itt vagyok betegen, nagy kínokat szenvedek s most egyedül is vagyok, mert az uramnak el kellett mennie két napra a Hortobágyra! ebben az emberirtó hőségben — érette is öl az aggodalom s most a ti szerencsétlenségtek híre szakad mindezek tetejébe — legalább annyit tudjak rólatok: nem esett bajotok testileg s hogy viselitek a súlyos csapást lelkileg? Vigasztalt Lidikém, Sárikám a szegény, vérző szivü költőt, senkise tudja rajtatok kívül jobban mint én, mije volt neki az az édes úrifészek, az a falu ! Hirt, hirt kérek, bár mily rövid legyen is az! Ezer csókkal igaz részvét ezernyi könnyével hün szerető Budapest, 1908. juli. 16. Herman Ottónétok Adatok az ózdi Vasvár történetéhez Vasvár nevének első említését a Váradi Regestrum 243. számú jegyzőkönyvében találjuk. A jegyzőkönyv egy 1220-ban lezajlott tüzes vaspróba ítéletet ír le, melyre azért került sor, mert a Hangonyban lakó Hangonyi Isztrás, Tubulnak testvére a vasvári vár tiszti rangú jobbágyait és a daróci közrendű várnépet vádolta birtokrészének, Susának feldúlásával. A jogsérelemben Demeter alországbíró akart bíráskodni, de a tanúk elégtelensége miatt a váradi tüzesvaspróbára hárította a legfelsőbb ítélő szó kimondását.

1 Ez a jegyzőkönyv bizonyítja, hogy Vasváron 1220-ban már vár volt. Nem egy nagykiterjedésű kővárra kell itt gondolnunk, hanem egy palánkokkal megerősített földvárra.

2 Anonymus krónikája vármegyénkben csak Borsod, Győr és Örös-úr vára emlékét őrizte meg az utókor számára. A Váradi Regestrum azonban bizonyítja, hogy egy negyedik vár is volt. Borsodban a honfoglalás korában, s ez Vasvár.

3 Királyi birtok volt.

4 A 10. század folyamán, még a megyeszervezés megindulása előtt hívhatták életre. Géza korának szervezésére mutatnak a környéken található sajátos törzsi nevek, mint a Jenő, Hetény, Várkony, Ladány. Vasvár egy vasközpont létesítésének a helye a gömör—borsodi vastermelő vidék déli szélén. Királyi vasbegyűjtő hely lehetett, ahová a királynak járó vasat tartoztak beszolgáltatni a Sajó, Rima, és a Bán patak környéki vastermelők.

5 Innen származtatják a Vasvár melletti völgy, „Cipó" elnevezését is, mert a kezdetleges, ősi vasolvasztó kemencékből kikerült salakos vasgomolyagokat cipónak is nevezték. Ilyen vascipókat az egyik hódoscsépányi ház pincéjének mélyítésénél találtak is.

6 Ezt a véleményt azonban az eddig ismert okiratok nem erősítették meg. Vasvár castruma — vára — 1220 után nem szerepel többé a megmaradt okleveleinkben. 1241-ben a tatárok bizonyára feldúlták, mint a többi borsodi várat.

7 A régi vár kitűnő stratégiai ponton létesült. A mintegy 100 méterre kiemel-