A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ludové stavitel'stvo v Karpatskej oblasti (Niedermüller Péter)

LUDOVÉ STAVITEL'STVO V KARPATSKEJ OBLASTI (Népi építkezés a kárpáti területeken) red. Mjartan J. Veda, vydavatel'stvo Slovenskej akadémie vied. Bratislava, 1974. 319. 1. A nemzetközi Kárpát-bizottság 4. köteteként jelent meg a Kárpátok népi építkezésének problémáit összefoglaló tanulmánykötet. A Kárpát-bizottság bevált gyakorlata, hogy évenként tematikus konferenciákat rendez, amelyeken cseh, szlovák, lengyel, bolgár, szovjet és magyar kutatók vesznek részt, egyeztetik álláspontjukat a témát illetően. Jelen esetben a kötet anyagát egy 1971-ben Smolenicében rendezett konferencia előadásai jelentik. A 22 előadást, tanulmányt tartalmazó könyv átfogó ismertetésére nincs lehetőségünk, s így csak a fontosabb írásokat vesszük sorra. A bevezető tanulmány Frolec V. írása a népi építkezés kutatásának módszertani irányzatairól. A kutatás történetében öt alapvető iskolát, irányzatot különböztethetünk meg; filológiai-történeti, kultúrtörténeti, kultúrföldrajzi, evolucionista és szociológiai szempontú vizsgálódásokat. Ezt követően a legfontosabb módszerek áttekintését végzi el a szerző, felvázolva a történeti, a filológiai, a földrajzi, a szociológiai, a pszichológiai és a néprajzi módszer sajátosságait. A néprajzi eszközökkel dolgozó építkezéskutatás alapja Weiss R. megállapítása, amely szerint az egyes kultúrjelenségek vizsgálatakor mindig komplex szemléletmódot kell alkalmazni. Frolec V. külön is hangsúlyozza, hogy a marxista kutatásnak mindig szem előtt kell tartania: a néprajzi kutatás és annak minden formája alapvetően történeti stúdium, amely ténynek a módszerben is tükröződnie kell. A kárpáti területek vonatkozásában ki kell emelni a különböző néprajzi területek közötti érintkezések, az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának a szükségességét, amely szempont érvényesítésére a népi építkezés kutatása során számos lehetőség kínálkozik. Az előzőhöz hasonlóan elméleti, metodológiai jellegű Jefábek R. tanulmánya is. Az európai nyelvek, a magyarhoz hasonlóan, következetesen különbséget tesznek az építkezés (német: Bauwesen; szlovák: stavitel'stvo; lengyel: budownictwo; stb.) és az építészet (architektur) fogalmai között. Az előbbi kifejezés inkább az építőtevékenységre, az építés technikai mozzanataira vonatkozik, míg az utóbbi fogalommal az építés esztétikai, művészi vonatkozásait hangsúlyozzuk. A szerző véleménye szerint az etnográfia szempontjából előnyösebb az építkezés, népi építkezés terminust használni, hiszen a paraszti kultúrában az építkezés esztétikai szférái másodlagos jelentőségűek, sőt teljesen hiányozhatnak is. A kárpáti és a dunai területek népi építkezése közötti lényeges kapcsolatokra hívja fel a figyelmet Mjartan J. Az interetnikus vizsgálatokat e két terület vonatkozásában is a szoros történeti kapcsolatok indokolják. A szerző röviden áttekinti a két terület lakóházainak jellemző típusait, az építőanyagokat és technikát, a tűzhelyek formáit és funkcióit, felhíva a figyelmet a hasonlóságok és eltérések lehetséges történeti okaira. Az interetnikus kapcsolatok vizsgálatának egy másik aspektusát példázza Vafeka J. tanulmánya. írásában a szlovák Kárpátok német nyelvszigeteinek építkezését jellemzi. Igyekszik felderíteni, rekonstruálni és a recens anyagban tetten érni azt háztípust, amelyet a középkorban letelepült német parasztok hoztak magukkal, s amely formát így német háztípusnak lehet nevezni. A magyar kutatást is közelről érinti Gracinsz-